
A kereskedelmi egységekben, közintézményekben és cégeknél történő fizetési módot szabályoznák azzal a törvénytervezettel, amelyet harminckét képviselő és szenátor kezdeményezett, reményeik szerint pedig a dokumentum már idén májusban hatályba fog lépni.
2016. március 29., 15:352016. március 29., 15:35
2016. március 29., 20:272016. március 29., 20:27
Az egyik módosító javaslat szerint minden közintézményt és vállalkozást arra köteleznének, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre, ez főként a falvakban és kisvárosokban jelenthet könnyítést az ügyfeleknek.
A tervezet kezdeményezői rámutattak: a kistelepüléseken a pénzintézetek – anyagi megfontolásból – egyáltalán nem, illetve csak kevés bankautomatát szerelnek fel, holott a munkavállalóknak már egyre nagyobb része bankkártyára kapja a fizetését, emiatt a lakosoknak gondot okoz, hogy az intézményekben és kereskedelmi egységeknél nem fizethetnek elektronikus módon.
A tervezet egy másik cikkelye azt írja elő, hogy a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak is kötelező módon lehetőséget kellene biztosítaniuk a kártyás fizetésre. Ez a határérték jelenleg 100 ezer euró, a romániai üzletek nagy többsége pedig minden bizonnyal eléri az évi 10 ezer euró forgalmat. A dokumentum azt is előírja, hogy a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. A szenátus már elfogadta a jogszabálytervezetet, amelyet hamarosan a képviselőház is megvitat.
Több nemzeti liberális (PNL) honatya eközben olyan törvénytervezetet terjesztett a szenátus elé, amely bio étkezési utalványok kibocsátását írja elő: az értékjegyekkel feldolgozatlan élelmiszert lehetne vásárolni, sőt azokat a piacon is elfogadnák. A papíralapú és elektronikus formában is igényelhető bio utalványok értéke 20 százalékkal haladná meg a jelenleg 9,41 lejt érő hagyományos étkezési jegyek árát. A törvénytervezet szerint az új vouchereket a boltokban és a piacon is fel lehetne használni, és feldolgozatlan vagy bio címkével ellátott élelmiszert lehetne ezekkel vásárolni. Az előírás gyakorlatba ültetése, az ezek áthágásáért járó bírságok kirovása, valamint az ellenőrzés az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság hatáskörébe tartozik.
A jogszabálytervezettel azt is kezdeményezik, hogy a feldolgozott élelmiszerekre helyezzenek el új címkét, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából adódó kockázatokra figyelmezteti a vásárlót. A háromszög alakú feliraton három színt tüntetnének fel attól függően, hogy az eledel mekkora kockázatot jelenthet: a piros a leginkább veszélyes, a sárga a mérsékelten, a zöld pedig a kis mértékben vagy nem káros összetevők jelenlétét jelölné. A piros színnel megjelölt élelmiszerek csomagolásán azt is fel kellene tüntetni, hogy csak alkalmanként fogyasztandó, a zöld szín mellé pedig az „egészséges választás” felirat kerülne.
A termelőknek a jogszabály hatályba lépéstől számítva hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megvizsgálják az összetevőket, és elhelyezzék a címkéket. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az egészségügyi minisztérium kampányt kell indítania, amelynek keretében elmagyarázzák, hogyan kell értelmezni a feliratot, illetve milyen problémát okozhatnak az egyes káros összetevők. A tervezet kezdeményezői szerint a különböző fórumokon, például a televízióban feltüntetett „Kerüljék a túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztást” üzenet nem elég hatékony, mert nem pontosítja, hogy mekkora az a mennyiség, amely már túlzottnak számít. A tervezetet előbb a szenátus, majd döntéshozó kamaraként a képviselőház vitatja meg. n Kőrössy Andrea
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!