
A kereskedelmi egységekben, közintézményekben és cégeknél történő fizetési módot szabályoznák azzal a törvénytervezettel, amelyet harminckét képviselő és szenátor kezdeményezett, reményeik szerint pedig a dokumentum már idén májusban hatályba fog lépni.
2016. március 29., 15:352016. március 29., 15:35
2016. március 29., 20:272016. március 29., 20:27
Az egyik módosító javaslat szerint minden közintézményt és vállalkozást arra köteleznének, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre, ez főként a falvakban és kisvárosokban jelenthet könnyítést az ügyfeleknek.
A tervezet kezdeményezői rámutattak: a kistelepüléseken a pénzintézetek – anyagi megfontolásból – egyáltalán nem, illetve csak kevés bankautomatát szerelnek fel, holott a munkavállalóknak már egyre nagyobb része bankkártyára kapja a fizetését, emiatt a lakosoknak gondot okoz, hogy az intézményekben és kereskedelmi egységeknél nem fizethetnek elektronikus módon.
A tervezet egy másik cikkelye azt írja elő, hogy a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak is kötelező módon lehetőséget kellene biztosítaniuk a kártyás fizetésre. Ez a határérték jelenleg 100 ezer euró, a romániai üzletek nagy többsége pedig minden bizonnyal eléri az évi 10 ezer euró forgalmat. A dokumentum azt is előírja, hogy a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. A szenátus már elfogadta a jogszabálytervezetet, amelyet hamarosan a képviselőház is megvitat.
Több nemzeti liberális (PNL) honatya eközben olyan törvénytervezetet terjesztett a szenátus elé, amely bio étkezési utalványok kibocsátását írja elő: az értékjegyekkel feldolgozatlan élelmiszert lehetne vásárolni, sőt azokat a piacon is elfogadnák. A papíralapú és elektronikus formában is igényelhető bio utalványok értéke 20 százalékkal haladná meg a jelenleg 9,41 lejt érő hagyományos étkezési jegyek árát. A törvénytervezet szerint az új vouchereket a boltokban és a piacon is fel lehetne használni, és feldolgozatlan vagy bio címkével ellátott élelmiszert lehetne ezekkel vásárolni. Az előírás gyakorlatba ültetése, az ezek áthágásáért járó bírságok kirovása, valamint az ellenőrzés az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság hatáskörébe tartozik.
A jogszabálytervezettel azt is kezdeményezik, hogy a feldolgozott élelmiszerekre helyezzenek el új címkét, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából adódó kockázatokra figyelmezteti a vásárlót. A háromszög alakú feliraton három színt tüntetnének fel attól függően, hogy az eledel mekkora kockázatot jelenthet: a piros a leginkább veszélyes, a sárga a mérsékelten, a zöld pedig a kis mértékben vagy nem káros összetevők jelenlétét jelölné. A piros színnel megjelölt élelmiszerek csomagolásán azt is fel kellene tüntetni, hogy csak alkalmanként fogyasztandó, a zöld szín mellé pedig az „egészséges választás” felirat kerülne.
A termelőknek a jogszabály hatályba lépéstől számítva hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megvizsgálják az összetevőket, és elhelyezzék a címkéket. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az egészségügyi minisztérium kampányt kell indítania, amelynek keretében elmagyarázzák, hogyan kell értelmezni a feliratot, illetve milyen problémát okozhatnak az egyes káros összetevők. A tervezet kezdeményezői szerint a különböző fórumokon, például a televízióban feltüntetett „Kerüljék a túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztást” üzenet nem elég hatékony, mert nem pontosítja, hogy mekkora az a mennyiség, amely már túlzottnak számít. A tervezetet előbb a szenátus, majd döntéshozó kamaraként a képviselőház vitatja meg. n Kőrössy Andrea
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
szóljon hozzá!