
Az Európai Parlament arra kötelezi a bankokat, hogy az ügyfél kérésére nemzeti devizára váltsák át a korábban más valutában felvett hiteleket, hogy a pénzintézetek ügyfelei védekezhessenek az árfolyam-ingadozások esetén.
2014. január 09., 19:242014. január 09., 19:24
A brüsszeli döntéshozó testület már megszavazta a vonatkozó irányelvet. Ennek értelmében azonban a pénzintézeteket arra nem kötelezik, hogy módosítsák a szerződésben rögzített kamatokat, mint ahogy arra sem, hogy a hitel felvételének időpontjában érvényes árfolyamra térjenek vissza – ez például Magyarországon a kormány döntése alapján kötelező.
Az EU-s irányelv már hatályos, a bukaresti hatóságoknak a legtöbb két éven belül kell törvényerőre emelniük a rendelkezéseket. A román kormány egyébként úgy is dönthet, hogy a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes érfolyamhoz kell visszatérni. Az EP ugyanakkor azt csak javasolja a bankoknak, hogy a pénznem átváltásával módosítsák a kamatokat is.
A szakemberek azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy nem minden esetben éri meg a más valutában felvett hitelt lejre konvertálni, hiszen míg például a hosszúlejáratú eurós kölcsönök kamata valamivel több, mint 5 százalék, a lejalapú hitelnél a kamat elérheti a 12-13 százalékot. Csak abban az esetben érné meg az ügyfélnek ezt kérelmeznie, ha a bank a 2007-2008-as árfolyamhoz térne vissza a konvertálással, amikor egy euró kevesebb mint 4 lejt ért.
A hatályos szabályozás értelmében egyébként ha az ügyfél át szeretné váltani az euróban, svájci frankban vagy más valutában felvett hitelét lejre, a bank új kölcsönként kezeli ezt a kérést, tehát újabb jótállást, fizetésigazolást, dokumentumokat kérhet.
Másrészt az európai uniós irányelv azt is javasolja a pénzintézeteknek, hogy keressenek megoldásokat az olyan esetekre, amikor az ügyfél nem tud törleszteni, és csak végső esetben folyamodjanak a kényszervégrehajtáshoz.
„Az irányelv mindenképpen egy plusz eszköz lehet, hogy a hiteligénylők kivédjék az árfolyam-ingadozás kockázatait. Mindenképpen az adott helyzet határozza meg, hogy érdemes-e élni ezzel a lehetőséggel vagy sem” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére egy bankpiaci szakember. A pénzügyi szakértő példaként azokat hozta fel, akik a válság előtt svájci frankban vettek fel hitelt, mivel viszonylag stabilnak gondolták ezt a valutát, arra pedig akkor még senki nem számított, hogy a válság elől mindenki svájci frankba menekíti majd a nemzeti valutáját, s ezzel meredeken emelkedni kezd a frank árfolyama.
Szerinte pontosan az ilyen esetekre jó védekezés a lehetőség, amit a most elfogadott EU-s irányelv előír. A bankár ugyanakkor emlékeztetett, a más valutában felvett hitelek törlesztőrészletét két paraméter határozza meg: a hitel ára és a valuta árfolyama, jelenleg pedig az árfolyam nagyobb kockázatot jelent, mint a kamatingadozás.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!