2009. november 27., 10:432009. november 27., 10:43
Fekete Miklós, a PwC szakértője elmondta: a magyar cégek 30 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban, ebből származó pénzügyi veszteségük pedig átlagosan 18 millió forintra rúgott. A nemzetközi könyvvizsgáló cég az ezer legnagyobb magyarországi vállalathoz juttatta el kérdőívét, amelyre 53 társaság válaszolt.
A felmérésben résztvevők 62 százaléka számolt be pénzügyi teljesítményének romlásáról az elmúlt egy évben, a válaszadók 38 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy a válság hatására nagyobb lett a gazdasági bűnözés kockázata – részletezte Fekete Miklós. Kiemelte: a leggyakoribb bűnelkövetési forma a vesztegetés és a korrupció, amit az elmúlt tíz évben listavezető lopás és hűtlenkezelés követ 48 százalékos részaránnyal, míg a pénzügyi és számviteli adatok meghamisításáról az érintett cégek 31 százaléka számolt be.
Fekete Miklós szerint a problémát elsősorban a nem megfelelő vállalati kultúra okozza, illetve az, hogy a cégek 43 százaléka nem végzett csalási kockázatfelmérést. A szakértő szerint elgondolkodtató, hogy a bűncselekményt elkövetők többsége azzal magyarázza tettét, hogy mások is ezt teszik, éppen ezért nincs ebben semmi kivetnivaló.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok