Képünk illusztárció
Fotó: Pinti Attila
Alaposan megtépázta az erdélyi megyék munkaerőpiacát is a koronavírus-világjárvány: csökkent a foglalkoztatottság, nőtt munkanélküliség a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán a magyarok által jelentős arányban lakott romániai megyékben – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. január 12., 16:262021. január 12., 16:26
Mint a Krónikához eljuttatott közleményben hangsúlyozzák, Erdélyben 2020 októberében 1979,7 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma, mely az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékos, azaz 33,3 ezer főnyi csökkenést jelent. 2020 októberében az egy főre eső nettó átlagkereset Erdélyben 3113 lej volt, mely az előző év októberéhez képest 8,2 százalékos (237 lejes) növekedést jelent.
Az alkalmazásban állók száma Romániában 2020 októberében 4926,4 ezer főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékos, 62,7 ezer főnyi csökkenést jelent. Erdélyben ennél valamivel nagyobb, azaz 1,7 százalékos volt az egy év alatti csökkenés: az alkalmazásban állók száma1979,7 ezer főt tett ki októberben.
Erdélyben az alkalmazottak 56,9 százaléka a szolgáltatási ágazatokban, 40,7 százaléka az iparban és az építőiparban, 2,4 százaléka a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban volt foglalkoztatva az októberi adatok szerint. Az ipari és az építőipari foglalkoztatottság a tavalyi év októberéhez viszonyítva mintegy 26 ezer fővel csökkent (–3,1 százalék), a szolgáltatási szektorban alkalmazottak száma pedig 7,7 ezer fővel (–0,7 százalék). A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a foglalkoztatottság egy év alatt néhány száz fővel nőtt.
„Az adatok értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a járvány alatti időszakban sokan – elsősorban a turizmusban, a vendéglátásban és más szolgáltatási ágazatokban – úgy vesztették el a munkájukat, hogy munkaadójuk nem bocsátotta el őket, hanem állami kompenzáció fejében alkalmazotti jogviszonyukat megtartotta (a kényszerszabadság intézményén keresztül vagy csökkentett munkarendben) annak ellenére, hogy tényleges munkát nem, vagy alig végeztek. Ők a fenti statisztikákban alkalmazottként szerepelnek” – irányítja rá a figyelmet közleményében az Erdélystat.
Romániában 2020 októberében az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3343 lej volt, mely a 2019 azonos hónapjához képest 7,3 százalékos növekedést mutat.
Ennek az elmaradásnak az oka a bukaresti nettó átlagkereset (4243 lej), amely kiemelkedően magas Románia többi részéhez viszonyítva, így felfelé téríti a romániai átlagot – húzza alá az Erdélystat.
2020 októberében az összes alkalmazott 3113 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2657 lej), az ipart és az építőipart (2990 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3230 lej) volt a nettó átlagkereset. 2019 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a szolgáltatás- és az iparszektorokat jellemezte Erdélyben (8,3 százalék mindkét ágazatban). A mezőgazdaság-, az erdőgazdálkodás-, a halászatszektorban 3,6 százalékos volt a növekedés.
A szükségállapot bevezetése után a nettó átlagkereset csökkenése áprilisban volt megfigyelhető, 138 lejjel kevesebb összeget vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett erdélyi alkalmazottak márciushoz képest. A júniusi átlagkereset már enyhén meghaladta a márciusit. A járvány alatti időszak kereseti statisztikáinak értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a számításba nem kerülnek be – vagyis az átlagos értéket nem húzzák le – azok, akik ideiglenesen fizetés nélküli szabadságra kerültek, ennyiben tehát ez a statisztika is kedvezőbb képet mutathat a valóságnál.
a szolgáltatásszektor a 4239 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3385 lej) és a mezőgazdaság (2962 lej). Partiumban 2749 lejt vitt haza átlagosan egy személy. Székelyföldön 2615 lej volt az októberi nettó átlagkereset, amely 498 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 84 százalékát tette ki. A lemaradás az iparban alkalmazottak esetében jelentős (az erdélyi átlag 80 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 87 százalék, a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási ágazatban pedig 83 százalék ugyanez az arány – von mérleget a statisztikai szolgálat.
Eközben a regisztrált munkanélküliek száma 285,7 ezer főt tett ki 2020 októberében, mely 10,4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Erdélyben a regisztrált munkanélküliek száma 84,6 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 25,8 százalékkal emelkedett (abszolút értékben 17,4 ezer fő), ami jóval az országos átlag felett van.
– húzzák alá az elemzés készítői. meglátásuk szerint ennek oka az lehet, hogy a járvány időszakában a munkájukat hivatalosan is elvesztettek jelentős része még „kivár”, nem jelentkezik be a munkanélküli-ellátórendszerbe, például mert a fertőződéstől tartva nem kezd bele az ügyintézésbe, vagy mert úgy gondolja, érdemes kivárni a pandémia végét.
Az előző év októberéhez viszonyítva különben Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 13,5 százalék, Székelyföldön 32 százalék, Partiumban 46,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Említésre méltó a nemek közötti eltérés: míg a férfiak körében „csak” 18,6 százalékkal, addig a nők esetén 33,3 százalékkal nőtt októberre a regisztrált munkanélküliek száma az előző év októberéhez képest.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2020 októberében. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,3 százalék ponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték (2,7 százalék), de a növekedés nagyobb (2019 októberéhez képest 0,55 százalékpont).
Erdélyen belül a legmagasabb munkanélküliségi ráta Székelyföldön figyelhető meg (4,7 százalék), amely 1,15 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!