
Fotó: Mediafax
2010. szeptember 23., 08:362010. szeptember 23., 08:36
A tiltakozás délben kezdõdött a Sanitas szakszervezet nagygyûlésével, egy óra múlva csatlakoztak hozzájuk a CNSLR Frăţia tömb tagszervezetei is. A megmozduláson részt vesz az FSLI Petrom, a polgári repülés, a CFR, a gépkocsivezetõk, az oktatók, valamint a köztisztviselõk szakszervezetei is.
Ugyan a tiltakozó akció az elõzetes bejelentés szerint 19 óráig tartott volna, végül bõ másfél órával korábban abbahagyták. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia vezetõje ennek kapcsán úgy nyilatkozott, az emberek reggeltõl talpon vannak, és elfáradtak, ezért nem marasztalta õket tovább. Ugyanakkor több résztvevõ elégedetlenségének adott hangot a demonstráció lefolyásával kapcsolatban, szerintük problémáik nem fognak megoldódni.
Fehér megyei tüntetõk például azt nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek, hogy hiába mentek Bukarestbe, mivel a kormány részérõl senki nem vette számba õket. Az incidensek sem maradtak el a tiltakozó megmozduláson: a Gyõzelem téren tüntetõk megpróbálták áttörni a kormánypalota körüli kordont, vizespalackokat és tojást dobáltak az épület felé, és összecsapásba keveredtek a rendfenntartó erõkkel.
A csendõrosztagoknak végül sikerült megakadályozniuk, hogy a tüntetõk áttörjék a védõkorlátot, és könnygázzal oszlatták a tömeget. A kavarodás során azonban a kordonokat két méterrel hátrább vonták a kormánypalota irányába a pajzsokkal felszerelt csendõrök. Marius Militaru, a bukaresti csendõrség szóvivõje elmondta, a rendfenntartó erõk feltartóztatták a tüntetõket, de senki nem sérült meg sem a csendõrök, sem a tüntetõk közül.
| A kormány által elrendelt helyi önkormányzati elbocsátások alkotmányosak – döntött a taláros testület, elutasítva ezáltal az ombudsman alkotmányossági kifogását. A nép ügyvédjéhez az ellenzéki politikusok fordultak még július elején azt hangoztatva, hogy a június 30-án kiadott, 63-as sürgõsségi kormányrendelet alkotmányellenes, mivel nincs sürgõsségi jellege, semmibe veszi a helyi önkormányzatok autonómiáját, s kihat a helyi közigazgatási egységek mûködésére. |
Militaru szerint az embereket a szónoki emelvényrõl biztatta több személy arra, hogy áttörjék a kordonokat. Ezzel szemben a CNSLR Frăţia vezetõje nyugalomra intette a tüntetõket, akik azonban ennek ellenére folytatták a dobálást. Marius Petcu úgy véli, az incidenseket elõidézõ személyek nem szakszervezeti tagok, hanem a demonstrálók közé beszivárgott külsõ személyek. A csendõrökkel való összetűzéssel kapcsolatban a szakszervezeti tagok többsége úgy gondolja, hogy az incidenst néhány, a kormány érdektelenségét megelégelõ tüntetõ okozta, akik megpróbálták áttörni a kordont és behatolni a kormánypalotába.
Néhány órával korábban ugyanakkor a Gyõzelem tér felé vonuló tüntetõk megálltak a munkaügyi minisztérium elõtt, ahol kiabálni kezdtek, majd tojást és perecet dobáltak az épület irányába. A tiltakozók küldöttségét egyébként fogadta Ioan Botiº munkaügyi miniszter, de a tárgyalások eredménytelenül zárultak, így további tüntetések várhatók a fõvárosban, illetve a megyeszékhelyeken egyaránt. „Ha ma 20 ezer ember tüntet, holnap már jóval többen lesznek, mivel a kormánynak meg kell értenie, hogy véget kell vetni a megszorító intézkedéseknek” – szögezte le Marius Petcu.
A tiltakozó akciók egyébként az Alfa Kartell szakszervezeti tömb mai Gyõzelem téri megmozdulásával folytatódnak, ezen várhatóan az egészségügyi és tanügyi dolgozók vesznek részt, hozzájuk csatlakozik a szociális ellátásban és a gyermekvédelemben dolgozókat tömörítõ Pro Asist szakszervezet. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) eközben bejelentette, jövõ héten vonulnak utcára, szeptember 28-i bukaresti felvonulásukon mintegy 15 ezer résztvevõre számítanak.
A szakszervezetiek a megszorító intézkedések folytatását szeretnék megakadályozni, azt szeretnék elérni, ha béreiket már januártól a 2009. decemberi szintre emelnék, illetve a köz- és magánszférában dolgozók számára is 750 lejes minimálbért követelnek. Kérik továbbá, hogy ne folytatódjanak az elbocsátások, ne változzon a munkatörvénykönyv, ne kerüljön sor az egyéni, ágazati, illetve az országos szintû munkaszerzõdések megszüntetésére. Emellett az egységes nyugdíjtörvény ellen is felemelik hangjukat, nem tetszik nekik, hogy 2030-tól a nõk és férfiak számára is 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, s azt is követelik, hogy a nyugdíjpont értéke nõjjön a bruttó átlagbér 45 százalékára.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.