
Nem tiltja be teljesen a magánszemélyek közötti ingatlan- vagy gépkocsi-tranzakciók készpénzben történő kifizetését a pénzügyminisztérium, hanem 10 ezer lejben határozza meg azt a maximális összeget, amikor nem kötelezi a feleket arra, hogy banki átutalással fizessenek – derül ki a pénzügyminisztérium legújabb sürgősségi kormányrendelet-tervezetéből.
2014. március 20., 15:472014. március 20., 15:47
Mint arról korábban beszámoltunk, az adócsalás ellen indított átfogó kampány során a szaktárca azt is tervbe vette, nem teszi többé lehetővé, hogy autó- vagy lakásvásárlás esetében a magánszemélyek „egy táska pénzzel” bonyolítsák le az adás-vételt.
A tervezett bírság elég borsos volt, elérte volna a tulajdon értékének a 20 százalékát, az összeget pedig mind az eladónak, mind a vevőnek ki kellett volna fizetnie. Akkor azonban számos kritika érte a javaslatot. Mugur Isărescu jegybankelnök például a telkek adásvétele kapcsán jegyezte meg, hogy a kormány tagjai valószínűleg nem tudják, mekkora bürokráciával jár egy hasonló tranzakció lebonyolítása, aztán csodálkoznak, hogy mennyi föld marad parlagon.
Most azonban Ioana Petrescu újonnan kinevezett pénzügyminiszter kiáll a 10 ezer lejes küszöb mellett, és azt mondja, jónak tartja az intézkedéstervezetet, ezért mindent megtesz annak gyakorlatba ültetése érdekében.
Ugyanakkor a jogszabálytervezet korlátozná a két cég közötti, illetve a magán- és jogi személy közötti tranzakciók értékét is. A tervezet értelmében a cégek egymás között legtöbb napi 2 ezer lejt fizethetnének ki készpénzben a jelenlegi 10 ezer lejes napi és 5 ezer lejes beszállítói korlát helyett. A Cash&Carry típusú üzletláncoktól vásárolt javak esetében a cégek a továbbiakban is legtöbb napi 10 ezer lejt fizethetnek ki készpénzben.
Victor Ponta miniszterelnök egyébként február elején arról beszélt, hogy kormánya nem sürgősségi rendeletet, hanem törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni a cégek közötti készpénz-kifizetések korlátozásáról és a magánszemélyek közötti készpénzforgalom maximálásáról. A miniszterelnök szerint cél a bankkártya-használat és más elektronikus fizetési módozatok népszerűsítése, az adócsalás visszaszorítása.
„Ezzel párhuzamosan ugyancsak törvényben szabunk felső határt a banki kezelési költségeknek, nem engedhetjük ugyanis, hogy az intézkedés nyomán veszteség érje az ügyfeleket. A bankok eleget kerestek eddig, nem feltétlenül az emberek kárára kell növelniük a nyereségüket\" – jelentette ki Ponta. A kormányfő hozzátette: a pénzintézeteknek bele kell egyezniük a kezelési költségek maximálásába, mivel a készpénzfizetés korlátozása nyomán jelentősen növekedni fog az elektronikus tranzakciók volumene.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!