
A vendéglátóipar a korlátozások egyik legnagyobb kárvallottja, tiltakozó akciók is voltak
Fotó: Jakab Mónika
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
2021. május 06., 09:142021. május 06., 09:14
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 191 országban követi nyomon a támogatások alakulását, azt vizsgálja, hogy az országok bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Románia március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után.
A március 17-ei állás szerint az első amúgy Makaó 27,4 százalékkal, a második az Amerikai Egyesült Államok 25,5 százalékkal, a bronzérmes pedig Új-Zéland 19,3 százalékkal. Az első ötben találjuk még Mikronéziát (17,2 százalék), valamint Nagy-Britanniát (16,2 százalék).
A helyzet ugyanakkor folyamatosan változik, hiszen sem a koronavírus-járványnak, sem a gazdasági válságnak nem látszik egyelőre a vége, így az országok kormányai folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani a bajba jutott gazdasági szereplőknek.

Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Románia szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában.
Mint a Profit.ro gazdasági portál elemzése is aláhúzza, a bukaresti hatóságok tavaly viszonylag gyorsan léptek, egy sor intézkedést jelentettek be. A mentőcsomag gyakorlatba ültetése viszont már nehézségekbe ütközött, a gyors segítség egy része pedig máig csak az ígéretek szintjén létezik.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!