
Újraosztják a keveset. A koalíciós pártok a költségvetés kiigazításáról döntöttek
Fotó: Orbán Orsolya
A közlekedési, a fejlesztési és a munkaügyi minisztérium kapja a legnagyobb összeget a koalíciós pártok által csütörtökön délelőtt elfogadott költségvetés-kiigazítási terv szerint.
2025. szeptember 25., 12:402025. szeptember 25., 12:40
2025. szeptember 25., 14:082025. szeptember 25., 14:08
A Digi 24 hírcsatorna értesülései szerint a minisztériumok összesen 80 milliárd lejes igényt nyújtottak be, de ennek csak a töredéke áll rendelkezésre a költségvetés-kiigazítás során.
Ebből körülbelül 25 milliárd a pénzügyminisztérium által biztosított összeg, a többi pedig azoktól a minisztériumokból és intézményektől származik, amelyektől pénzeket vonnak el.
A fejlesztési, közlekedési és munkaügyi minisztérium mellett a pénz nagy része a pénzügyminisztériumhoz kerül – a Digi24.ro forrásai szerint körülbelül 18 milliárd lej.
A legnagyobb összeget, közel 12 milliárd lejt kamatfizetésre fogják felhasználódni.
A tartalékalap 1,6 milliárd lejt kap.
Az egészségbiztosítási alap 3,4 milliárd lejt kap, az egészségügyi minisztérium pedig csak 280 milliót. Az energiaügyi minisztérium 1,2 milliárd lejhez jut, a környezetvédelmi minisztérium pedig 600 milliót.
A költségvetés-kiigazítás várható megoszlása:
A tervek szerint idén még lehet egy költégvetés-kiegészítés.
A koalíció
Politikai források szerint két forgatókönyvet vitattak meg: a támogatások 10 százalék-os csökkentését az év végéig, vagy a pártok decemberben nem kapnak támogatást. Hogy melyik lehetőséget fogadják el, az még kérdéses.
Mint ismeretes, a kormánynak számos takarékossági és kiadáscökkentő intézkedést kellett és kell elfogadnia a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!