
Újraosztják a keveset. A koalíciós pártok a költségvetés kiigazításáról döntöttek
Fotó: Orbán Orsolya
A közlekedési, a fejlesztési és a munkaügyi minisztérium kapja a legnagyobb összeget a koalíciós pártok által csütörtökön délelőtt elfogadott költségvetés-kiigazítási terv szerint.
2025. szeptember 25., 12:402025. szeptember 25., 12:40
2025. szeptember 25., 14:082025. szeptember 25., 14:08
A Digi 24 hírcsatorna értesülései szerint a minisztériumok összesen 80 milliárd lejes igényt nyújtottak be, de ennek csak a töredéke áll rendelkezésre a költségvetés-kiigazítás során.
Ebből körülbelül 25 milliárd a pénzügyminisztérium által biztosított összeg, a többi pedig azoktól a minisztériumokból és intézményektől származik, amelyektől pénzeket vonnak el.
A fejlesztési, közlekedési és munkaügyi minisztérium mellett a pénz nagy része a pénzügyminisztériumhoz kerül – a Digi24.ro forrásai szerint körülbelül 18 milliárd lej.
A legnagyobb összeget, közel 12 milliárd lejt kamatfizetésre fogják felhasználódni.
A tartalékalap 1,6 milliárd lejt kap.
Az egészségbiztosítási alap 3,4 milliárd lejt kap, az egészségügyi minisztérium pedig csak 280 milliót. Az energiaügyi minisztérium 1,2 milliárd lejhez jut, a környezetvédelmi minisztérium pedig 600 milliót.
A költségvetés-kiigazítás várható megoszlása:
A tervek szerint idén még lehet egy költégvetés-kiegészítés.
A koalíció
Politikai források szerint két forgatókönyvet vitattak meg: a támogatások 10 százalék-os csökkentését az év végéig, vagy a pártok decemberben nem kapnak támogatást. Hogy melyik lehetőséget fogadják el, az még kérdéses.
Mint ismeretes, a kormánynak számos takarékossági és kiadáscökkentő intézkedést kellett és kell elfogadnia a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!