
2010. február 12., 09:172010. február 12., 09:17
Az elöljáró elmondta, a legdrasztikusabb költségcsökkentés a közhivatalokat érinti, idén 27 százalékkal kevesebbet költhetnek különböző eszközökre. Az új bérezési törvény miatt pedig a közalkalmazottak fizetései 25 százalékkal csökkennek. Kevesebb pénz jutott a város helyi céltartalék-költségvetésébe is, ez idén 705,5 millió lejt tesz ki, 70 millióval kevesebbet, mint az előző évben.
„Realista, a jelenlegi valóságon alapul a helyi önkormányzat idei költségvetés-tervezete. Gondosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló pénzzel” – nyilatkozta Sorin Apostu. A tervezetről kedden dönt a városi tanács. A költségvetés csökkentését elsősorban az indokolja, hogy a város idei bevételei 10,4 százalékkal maradnak el a tavalyitól, és a belső hitelezés finanszírozása is 8 százalékkal csökkent. Apostu elmondta, a költségvetés harminc százaléka beruházásra, azaz lakásépítésre, a filharmónia új székházának és az új sportcsarnoknak az építésére, valamint hőszigetelésre, útépítésre megy el. Idén a hangsúlyt inkább az építkezésre fekteti a helyi közgyűlés, az utcák aszfaltozása, javítása helyett, tudtuk meg.
Ennek elsősorban az az oka, hogy nemcsak az építőanyagok lettek a válság hatására sokkal olcsóbbak, hanem a munkadíjak is összességében mintegy 40 százalékkal kerülnek kevesebbe tavalyhoz képest. Csak az energetikai szektorban nem lett lényegesebben olcsó a munkaerő, itt „csak” 25 százalékos visszaesésről lehet beszélni. A költségvetés nagyságrendjében következő legfontosabb részét a szociális és társadalmi juttatások teszik ki. Idetartoznak az ingyenes bérletek a tömegközlekedési eszközökre a nyugdíjasoknak, a diákkedvezmények.
A takarékosabb büdzsé ellenére idén több pénzt szán a városháza egészségügyre. A tavalyi 7,1 millió lej helyett 13,2 millió lej szerepel a tervezetben. Alig érezhetően, de nőnek a szociális juttatásokra szánt összegek is, így 56,5 millió lej jut erre a célra, szemben a tavalyi 53,1 millióval. A lakásokra és egyéb szolgáltatásokra szánt pénz összege viszont nem változik, azaz 85 millió lej marad.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.