2011. december 13., 09:272011. december 13., 09:27
Dowgielewicz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban nyilatkozva kitért arra is, hogy ebből a Lengyelországra eső rész legfeljebb néhány milliárd, de 10 milliárd eurónál mindenképpen jóval kevesebb lehet, s a kormánynak és a lengyel jegybanknak kell eldöntenie, hogy Varsó kölcsönöz-e ilyen összeget az IMF-nek. A Rzeczpospolita című lengyel lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva tegnap azt írta, hogy Lengyelország 10 milliárd eurót utalna át a válságba jutott országok megsegítésére.
Mint arról beszámoltunk, a 200 milliárd eurós kölcsönről az EU legutóbbi, pénteken zárult csúcstalálkozóján született döntés: eszerint az euróövezet országai és a többi EU-tagállam ekkora összeggel erősítené meg a valutalapot, hogy az képes legyen támogatni az euróövezet eladósodott gazdaságait. Nem hivatalos értesülések szerint 150 milliárd eurót az euróövezet országai adnának, a fennmaradó 50 milliárdot pedig az övezeten kívüli EU-tagállamok. Dowgielewicz azonban cáfolta, hogy lenne ilyen megoszlás az euróövezeti és az azon kívüli országok között. „Az összeg nagy részét az euróövezeti országok fogják összeadni. Minden érintett ország konzultálni fog a saját jegybankjával. Tudomásom van arról, hogy az euróövezeten kívül Svédország és Dánia bizonyosan hozzá fog járulni a kölcsönhöz” – részletezte Dowgielewicz. Mint hangsúlyozta: nincs semmi rendkívüli abban, hogy az EU a saját költségvetése révén megment egy országot. Korábban így tett Magyarországgal, Romániával vagy Lettországgal. „Az IMF garantálja, hogy visszafizeti a kölcsönzött összeget – nyomatékosította. – Nem Olaszországnak, a görögöknek vagy valamilyen más európai nemzetnek adunk kölcsön, hanem – ha ilyen döntés születik – a Nemzetközi Valutaalapnak, amely a világ legstabilabb pénzügyi intézménye.”
Mint arról tegnap beszámoltunk, Traian Băsescu államfő a témában leszögezte, azon tagállamoknak, amelyeknek jelenleg futó hitelmegállapodásuk van a valutaalappal, nem kell hozzájárulniuk a befizetéshez, bár szerinte Románia képes lenne erre.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.