2011. december 13., 09:272011. december 13., 09:27
Dowgielewicz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban nyilatkozva kitért arra is, hogy ebből a Lengyelországra eső rész legfeljebb néhány milliárd, de 10 milliárd eurónál mindenképpen jóval kevesebb lehet, s a kormánynak és a lengyel jegybanknak kell eldöntenie, hogy Varsó kölcsönöz-e ilyen összeget az IMF-nek. A Rzeczpospolita című lengyel lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva tegnap azt írta, hogy Lengyelország 10 milliárd eurót utalna át a válságba jutott országok megsegítésére.
Mint arról beszámoltunk, a 200 milliárd eurós kölcsönről az EU legutóbbi, pénteken zárult csúcstalálkozóján született döntés: eszerint az euróövezet országai és a többi EU-tagállam ekkora összeggel erősítené meg a valutalapot, hogy az képes legyen támogatni az euróövezet eladósodott gazdaságait. Nem hivatalos értesülések szerint 150 milliárd eurót az euróövezet országai adnának, a fennmaradó 50 milliárdot pedig az övezeten kívüli EU-tagállamok. Dowgielewicz azonban cáfolta, hogy lenne ilyen megoszlás az euróövezeti és az azon kívüli országok között. „Az összeg nagy részét az euróövezeti országok fogják összeadni. Minden érintett ország konzultálni fog a saját jegybankjával. Tudomásom van arról, hogy az euróövezeten kívül Svédország és Dánia bizonyosan hozzá fog járulni a kölcsönhöz” – részletezte Dowgielewicz. Mint hangsúlyozta: nincs semmi rendkívüli abban, hogy az EU a saját költségvetése révén megment egy országot. Korábban így tett Magyarországgal, Romániával vagy Lettországgal. „Az IMF garantálja, hogy visszafizeti a kölcsönzött összeget – nyomatékosította. – Nem Olaszországnak, a görögöknek vagy valamilyen más európai nemzetnek adunk kölcsön, hanem – ha ilyen döntés születik – a Nemzetközi Valutaalapnak, amely a világ legstabilabb pénzügyi intézménye.”
Mint arról tegnap beszámoltunk, Traian Băsescu államfő a témában leszögezte, azon tagállamoknak, amelyeknek jelenleg futó hitelmegállapodásuk van a valutaalappal, nem kell hozzájárulniuk a befizetéshez, bár szerinte Románia képes lenne erre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok