2009. január 22., 08:492009. január 22., 08:49
Ennek ellenére a bukaresti vezetés idén mindössze 5–5,5 százalékos munkanélküliséggel számol, így az erre a célra szánt költségvetés megközelítőleg 450 ezer személy segélyének kifizetésére lesz elegendő. Az egyre csökkenő munkanélküliségi ráta miatt a segélyre szánt alap büdzséjét 2004 óta fokozatosan karcsúsítják. A statisztikai hivatal (INS) adatai szerint 2000-ben 11,2 százalékos volt a munkanélküliség, 2004-ben 6,8, míg tavaly mindössze 4 százalék körüli segélyre szorulót regisztráltak.
| Hónap/Év január február március április május június július augusztus szeptember október november december | 2006 6,1 6,2 6,1 5,8 5,4 5,2 5 5 4,9 5,1 5,1 5,2 | 2007 5,3 5,1 4,8 4,5 4,1 4 3,8 3,9 3,9 4,1 4,2 4,1 | 2008 4,2 4,2 4,1 3,9 3,7 3,7 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,4 |
| Forrás: Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség |
A kormány a pozitív tendenciát látva fokozatosan csökkentette a munkavállalói és munkáltatói hozzájárulásokat, így jelenleg a segélyalap összege jelentősen kisebb, mint a korábbi években volt. Míg 2007-ben a munkaügyi minisztériumnak a segélyek kifizetésére 2,47 milliárd lej állt rendelkezésére, a tavalyi költségvetésben erre a célra már csak 1,95 milliárd lejt szántak. A munkanélküli-segély összegét jelenleg a mindenkori bruttó minimálbér 75 százalékában határozták meg, ami január elsejével 600 lejre emelkedett. Azok a munkavállalók, akik korábban három hónapnál hoszszabb ideig dolgoztak további – a korábbi 12 havi bruttó fizetésük legfeljebb 10 százalékáig terjedő – juttatásban részesülhetnek. A ledolgozott időszak és a munkaévek alatt befizetett összeg függvényében a segélyfolyósítás legtöbb egy évig igényelhető.
Bár az előző évben nem jelentkeztek gondok a regisztrált munkanélküliek segélyezésében, sőt az alapban némi tartalék is maradt, az elmúlt időszakban bejelentett, valamint a várható elbocsátási hullám miatt félő, hogy az idén nem lesz elegendő pénz a kasszában az állás nélkül maradt emberek megsegítésére – figyelmeztetnek a gazdasági szakértők. Hasonló véleményen vannak a dolgozói érdekképviseletek is, akik szerint a kormány munkanélküliségre vonatkozó előrejelzései túlzottan optimisták. A bukaresti vezetés szerint a következő időszakban 45 ezer ember veszítheti el munkahelyét, ehhez képest a szakszervezetek prognózisukban több százezer állástalanról beszélnek.
Ijesztőbb képet festenek ugyanakkor azok a híresztelések, miszerint a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások – a Nyugat-Európát sújtó recesszió miatt – tömegesen térnek majd haza, ahol más lehetőségük nem lévén, szintén segélyért folyamodnának. Ebben az esetben – figyelmeztetnek a szakértők – a munkanélküliségi alap komoly deficittel lesz kénytelen szembenézni.
| Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 | Regisztrált munkanélküliek száma 689 531 607 192 513 721 494 698 367 838 403 441 |
| Forrás: Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség |
„A munkanélküliek száma kétségtelenül nőni fog, számuk valahol a statisztikák becsült, és a szakszervezetek megjósolta adatok között lesz, ám a munkanélküli-segélyek kifizetésénél semmilyen fennakadás sem jelentkezhet” – nyilatkozta a Krónikának Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium volt államtitkára. A parlamenti képviselői tisztséget betöltő RMDSZ-es politikus szerint a jelenleg regisztrált állástalanok száma 404 ezer, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Így a kormány számításaiban, úgy tűnik, egyelőre nincs számottevő hiba. „Az érdekképviseletek, illetve a munkaadók borúlátó jóslataikkal sokszor pusztán nyomást kívánnak gyakorolni az államvezetésre, problémáik mielőbbi megoldására” – véli Derzsi.
A politikus saját optimista meggyőződését azzal kívánta alátámasztani, hogy szerinte a tavasszal újrainduló építőipari és mezőgazdasági tevékenység az állásnélküliek jelentős részének kínál majd alternatívát. Míg a könnyűiparban és az autóiparban érdekelt vállalkozások elbocsátanak, addig az építőipar továbbra is a munkaerőhiánnyal küzd, ami az időjárás enyhülésével csak tovább fokozódik majd. „Persze a munkanélküliség egyre inkább valós probléma, ezért még időben cselekednünk kell” – szögezte le az RMDSZ-es politikus.
Az igazi gondot Derzsi szerint az jelenti, hogy a segélyekre szánt alapból – a rendre felhalmozott többlet ellenére – nem lehet pénzösszegeket más célra felhasználni. Az igazi áttörést az jelentené, ha a kasszában megmaradt összeget például szakoktatásra, illetve átképzésekre fordíthatnánk, lehetőséget adva ezzel az embereknek az újrakezdéshez. „Az RMDSZ olyan törvényjavaslatot készül a parlament elé terjeszteni, ami lehetővé tenné, hogy azok, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt két-három évvel veszítik el állásukat, korengedménynyel idő előtt is nyugdíjba vonulhassanak” – közölte a parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok