Kiürülhet a segélykassza

Ennek ellenére a bukaresti vezetés idén mindössze 5–5,5 százalékos munkanélküliséggel számol, így az erre a célra szánt költségvetés megközelítőleg 450 ezer személy segélyének kifizetésére lesz elegendő. Az egyre csökkenő munkanélküliségi ráta miatt a segélyre szánt alap büdzséjét 2004 óta fokozatosan karcsúsítják. A statisztikai hivatal (INS) adatai szerint 2000-ben 11,2 százalékos volt a munkanélküliség, 2004-ben 6,8, míg tavaly mindössze 4 százalék körüli segélyre szorulót regisztráltak.

A kormány a pozitív tendenciát látva fokozatosan csökkentette a munkavállalói és munkáltatói hozzájárulásokat, így jelenleg a segélyalap összege jelentősen kisebb, mint a korábbi években volt. Míg 2007-ben a munkaügyi minisztériumnak a segélyek kifizetésére 2,47 milliárd lej állt rendelkezésére, a tavalyi költségvetésben erre a célra már csak 1,95 milliárd lejt szántak. A munkanélküli-segély összegét jelenleg a mindenkori bruttó minimálbér 75 százalékában határozták meg, ami január elsejével 600 lejre emelkedett. Azok a munkavállalók, akik korábban három hónapnál hoszszabb ideig dolgoztak további – a korábbi 12 havi bruttó fizetésük legfeljebb 10 százalékáig terjedő – juttatásban részesülhetnek. A ledolgozott időszak és a munkaévek alatt befizetett összeg függvényében a segélyfolyósítás legtöbb egy évig igényelhető.

Félő, hogy nem lesz elég a pénz a segélyekre

Bár az előző évben nem jelentkeztek gondok a regisztrált munkanélküliek segélyezésében, sőt az alapban némi tartalék is maradt, az elmúlt időszakban bejelentett, valamint a várható elbocsátási hullám miatt félő, hogy az idén nem lesz elegendő pénz a kasszában az állás nélkül maradt emberek megsegítésére – figyelmeztetnek a gazdasági szakértők. Hasonló véleményen vannak a dolgozói érdekképviseletek is, akik szerint a kormány munkanélküliségre vonatkozó előrejelzései túlzottan optimisták. A bukaresti vezetés szerint a következő időszakban 45 ezer ember veszítheti el munkahelyét, ehhez képest a szakszervezetek prognózisukban több százezer állástalanról beszélnek.

Ijesztőbb képet festenek ugyanakkor azok a híresztelések, miszerint a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások – a Nyugat-Európát sújtó recesszió miatt – tömegesen térnek majd haza, ahol más lehetőségük nem lévén, szintén segélyért folyamodnának. Ebben az esetben – figyelmeztetnek a szakértők – a munkanélküliségi alap komoly deficittel lesz kénytelen szembenézni.

Átlagot kell számolni

„A munkanélküliek száma kétségtelenül nőni fog, számuk valahol a statisztikák becsült, és a szakszervezetek megjósolta adatok között lesz, ám a munkanélküli-segélyek kifizetésénél semmilyen fennakadás sem jelentkezhet” – nyilatkozta a Krónikának Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium volt államtitkára. A parlamenti képviselői tisztséget betöltő RMDSZ-es politikus szerint a jelenleg regisztrált állástalanok száma 404 ezer, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Így a kormány számításaiban, úgy tűnik, egyelőre nincs számottevő hiba. „Az érdekképviseletek, illetve a munkaadók borúlátó jóslataikkal sokszor pusztán nyomást kívánnak gyakorolni az államvezetésre, problémáik mielőbbi megoldására” – véli Derzsi.

A politikus saját optimista meggyőződését azzal kívánta alátámasztani, hogy szerinte a tavasszal újrainduló építőipari és mezőgazdasági tevékenység az állásnélküliek jelentős részének kínál majd alternatívát. Míg a könnyűiparban és az autóiparban érdekelt vállalkozások elbocsátanak, addig az építőipar továbbra is a munkaerőhiánnyal küzd, ami az időjárás enyhülésével csak tovább fokozódik majd. „Persze a munkanélküliség egyre inkább valós probléma, ezért még időben cselekednünk kell” – szögezte le az RMDSZ-es politikus.

Az igazi gondot Derzsi szerint az jelenti, hogy a segélyekre szánt alapból – a rendre felhalmozott többlet ellenére – nem lehet pénzösszegeket más célra felhasználni. Az igazi áttörést az jelentené, ha a kasszában megmaradt összeget például szakoktatásra, illetve átképzésekre fordíthatnánk, lehetőséget adva ezzel az embereknek az újrakezdéshez. „Az RMDSZ olyan törvényjavaslatot készül a parlament elé terjeszteni, ami lehetővé tenné, hogy azok, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt két-három évvel veszítik el állásukat, korengedménynyel idő előtt is nyugdíjba vonulhassanak” – közölte a parlamenti képviselő.