Az Európai Unió euróövezeten kívüli hét tagállamából négyben a lakosság többsége pártolja a közös valuta bevezetését, de a támogatók aránya enyhén csökkent és nagy szóródást mutat az egyes országok között.
2015. május 10., 22:592015. május 10., 22:59
A Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Svédországban és Romániában végzett felmérés azt jelzi, hogy a hét ország lakosságának szűk relatív többsége továbbra is támogatja az euró bevezetését, de arányuk 49 százalékra csökkent a tavalyi 52 százalékról. Ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka nem támogatja az euróövezethez való csatlakozást.
Az egyes országok közt rendkívül nagyok az eltérések. Míg Romániában a válaszadók 68 százaléka, Bulgáriában 55 százaléka és Horvátországban 53 százaléka az euró mellett foglalt állást, Csehországban a megkérdezettek 70, Svédországban 66, Lengyelországban pedig 53 százaléka az eurózónához való csatlakozás ellen volt.
Magyarországon a támogatók aránya a tavalyi 64 százalékról 60 százalékra csökkent. A megkérdezettek átlagosan 51 százaléka úgy véli, hogy a már az euróövezethez tartozó országok számára előnyös a közös valuta, 53 százalékuk szerint viszont saját országuk számára hátrányokkal járna a csatlakozás.
Előnyökre számít 54 százalék Romániában, de mindössze 26 százalék Csehországban. A megkérdezettek átlagosan 79 százaléka úgy látta, hogy országa még nem készült fel a csatlakozásra. A legmagasabb (86 százalék) Lengyelországban volt az arányuk, a legalacsonyabb (69 százalék) pedig Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!