Az Európai Unió euróövezeten kívüli hét tagállamából négyben a lakosság többsége pártolja a közös valuta bevezetését, de a támogatók aránya enyhén csökkent és nagy szóródást mutat az egyes országok között.
2015. május 10., 22:592015. május 10., 22:59
A Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Svédországban és Romániában végzett felmérés azt jelzi, hogy a hét ország lakosságának szűk relatív többsége továbbra is támogatja az euró bevezetését, de arányuk 49 százalékra csökkent a tavalyi 52 százalékról. Ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka nem támogatja az euróövezethez való csatlakozást.
Az egyes országok közt rendkívül nagyok az eltérések. Míg Romániában a válaszadók 68 százaléka, Bulgáriában 55 százaléka és Horvátországban 53 százaléka az euró mellett foglalt állást, Csehországban a megkérdezettek 70, Svédországban 66, Lengyelországban pedig 53 százaléka az eurózónához való csatlakozás ellen volt.
Magyarországon a támogatók aránya a tavalyi 64 százalékról 60 százalékra csökkent. A megkérdezettek átlagosan 51 százaléka úgy véli, hogy a már az euróövezethez tartozó országok számára előnyös a közös valuta, 53 százalékuk szerint viszont saját országuk számára hátrányokkal járna a csatlakozás.
Előnyökre számít 54 százalék Romániában, de mindössze 26 százalék Csehországban. A megkérdezettek átlagosan 79 százaléka úgy látta, hogy országa még nem készült fel a csatlakozásra. A legmagasabb (86 százalék) Lengyelországban volt az arányuk, a legalacsonyabb (69 százalék) pedig Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!