Határ a csillagos ég. Már a 2000 eurót is meghaladja a lakások négyzetméterára Kolozsváron
Fotó: Jakab Mónika
Bár európai összehasonlításban alacsonynak számítanak a romániai lakásárak, a hazai fizetésekhez képest már nem lehet olcsóságról beszélni. Ráadásul itt mérték az egyik leggyorsabb ütemű drágulást.
2021. október 29., 08:222021. október 29., 08:22
Kolozsvár belvárosi lakásárainak átlaga meghaladja a bukarestiekét. A fogyasztói árak egyik legismertebb nemzetközi adatbázisának számító Numbeo platform európai viszonylatban a 141. helyre teszi az erdélyi nagyvárost, ahol a központi részen található lakások átlagos ára 2203 euró/négyzetméter.
A rangsorban szereplő további romániai városok: Nagyvárad (1168 euró/négyzetméter – 18. hely), Konstanca (1328 euró/négyzetméter – 180), Craiova (1353 euró/négyzetméter – 178), Temesvár (1496 euró/négyzetméter – 172). A legdrágább európai nagyváros London, 13 981 eurós négyzetméterárával, míg az ellenkező póluson, a 200. helyen Arad található 787 euróval.
A Deloitte nyáron megjelent tanulmánya szerint Románia az egyik legolcsóbb ország a lakhatás tekintetében. A Romániában eladott új lakások ára 2020-ban 3,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, átlagosan 1322 euró/négyzetméterre emelkedett. A Transilvania Business által idézett Deloitte Property Index 2021-es összegzésében ugyanakkor
Bár európai összehasonlításban alacsonynak számítanak a romániai lakásárak, a hazai fizetésekhez képest már nem lehet olcsóságról beszélni. Egy korábbi kutatás szerint Romániában hét év átlagbérét kell összerakni, hogy valaki saját otthonba költözhessen, amivel az ország a közepesen hozzáférhető kategóriába került.
A legrosszabb helyzetben a szerbiaiak vannak, ahol 15,2 évnyi átlagbér szükséges a saját lakáshoz. A legkönnyebben Portugáliában, Belgiumban és Írországban lehet lakást venni, elég ugyanis ehhez 3,1 éves átlagbér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!