
Kínai cég érdeklődik a félbe hagyott észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszának megépítése iránt – közölte stratégiai jelentőségű beruházásokért felelős minisztérium.
2013. szeptember 04., 14:522013. szeptember 04., 14:52
2013. szeptember 04., 18:192013. szeptember 04., 18:19
Dan Şova illetékes tárca nélküli miniszter kedden, Pekingben találkozott a China Communications Construction Company vezetőivel, a megbeszélések során pedig kiderült, hogy a kínai cég azért érdeklődik az érintett szakasz iránt, mert az a tervezett Torda–Szászsebes autópálya révén összeköttetésben lesz majd a IV-es számú páneurópai folyosóval, azaz az építés alatt álló dél-erdélyi autópályával.
Dan Şova egy kínai-román üzleti fórumon vett részt a távol-keleti ország fővárosában, a találkozón a kínai gazdasági minisztérium európai befektetésekért felelős osztályának, valamint számos jelentős kínai távközlési, infrastruktúrafejlesztő, építési és energetikai cég vezetője is jelen volt.
Amint arról beszámoltunk, korábban egy spanyol befektetői csoport is jelezte érdeklődését az észak-erdélyi sztráda építkezési munkálatai iránt, továbbá az MPP Kolozs megyei szervezete is jelezte, hogy közvetítenek egy olyan japán beruházó és a romániai hatóságok között, amely akár egymilliárd eurót is hajlandó lenne befektetni az észak-erdélyi sztrádába, őket a korábbi bejelentések értelmében a Marosvásárhely–Bors-szakasz érdekli, amelyből eddig 52 kilométer készült el, és további 203 van hátra. Ezen az útszakaszon összesen négy munkapont van, ráadásul Berettyószéplaknál a korábbi sztrádaépítő Bechtel vállalat a munkálatok mintegy ötven százalékát már elvégezte.
Mint ismeretes, a kormány júniusban bontotta fel az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban megkötött szerződést. A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.
Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek. Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.
A projekt a szerződés felbontása után újabb botrány középpontjába került, Dan Şova állítása szerint ugyanis azért nem lehet a Bechtellel 2003-ban aláírt eredeti szerződést nyilvánosságra hozni, mert az egyszerűen eltűnt a minisztériumból. Şova ezért ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tett, egyes feltételezések szerint ugyanakkor a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány így próbálja megvédeni a szintén szociáldemokrata Adrian Năstasét, aki 2003-ban, a szerződés aláírásának idején állt a kormány élén.
Egy kínai óriás
A China Communications Construction Company 2005-ben jött létre két jelentős cég, a kikötői infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó China Harbour Engineering Company Group és az út- és hídépítéssel foglalkozó China Road and Bridge Group egyesítése nyomán. Az állami tulajdonban álló cég Kína legnagyobb kikötői infrastruktúrafejlesztő vállalata, és szintén a legnagyobb állami kézben levő infrastruktúrafejlesztő cég, amelyet a hongkongi tőzsdén jegyeznek.
A közel 95 ezer alkalmazottat foglalkoztató, többek között a San Francisco-i öböl fölött átívelő új híd megépítésében is közreműködő cég tőkepiaci értéke 12,86 milliárd dollár. Készpénztartalékai 14,72, adósságai 23,44 milliárd dollárra rúgnak. Forgalma a 2012-es adatok szerint 45 milliárd dollár volt, eszközeinek összértéke 69,6 milliárd dollár. A cég nyeresége 1,89 milliárd dollárra rúgott.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!