Kínai cég érdeklődik a félbe hagyott észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszának megépítése iránt – közölte stratégiai jelentőségű beruházásokért felelős minisztérium.
2013. szeptember 04., 14:522013. szeptember 04., 14:52
2013. szeptember 04., 18:192013. szeptember 04., 18:19
Dan Şova illetékes tárca nélküli miniszter kedden, Pekingben találkozott a China Communications Construction Company vezetőivel, a megbeszélések során pedig kiderült, hogy a kínai cég azért érdeklődik az érintett szakasz iránt, mert az a tervezett Torda–Szászsebes autópálya révén összeköttetésben lesz majd a IV-es számú páneurópai folyosóval, azaz az építés alatt álló dél-erdélyi autópályával.
Dan Şova egy kínai-román üzleti fórumon vett részt a távol-keleti ország fővárosában, a találkozón a kínai gazdasági minisztérium európai befektetésekért felelős osztályának, valamint számos jelentős kínai távközlési, infrastruktúrafejlesztő, építési és energetikai cég vezetője is jelen volt.
Amint arról beszámoltunk, korábban egy spanyol befektetői csoport is jelezte érdeklődését az észak-erdélyi sztráda építkezési munkálatai iránt, továbbá az MPP Kolozs megyei szervezete is jelezte, hogy közvetítenek egy olyan japán beruházó és a romániai hatóságok között, amely akár egymilliárd eurót is hajlandó lenne befektetni az észak-erdélyi sztrádába, őket a korábbi bejelentések értelmében a Marosvásárhely–Bors-szakasz érdekli, amelyből eddig 52 kilométer készült el, és további 203 van hátra. Ezen az útszakaszon összesen négy munkapont van, ráadásul Berettyószéplaknál a korábbi sztrádaépítő Bechtel vállalat a munkálatok mintegy ötven százalékát már elvégezte.
Mint ismeretes, a kormány júniusban bontotta fel az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban megkötött szerződést. A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.
Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek. Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.
A projekt a szerződés felbontása után újabb botrány középpontjába került, Dan Şova állítása szerint ugyanis azért nem lehet a Bechtellel 2003-ban aláírt eredeti szerződést nyilvánosságra hozni, mert az egyszerűen eltűnt a minisztériumból. Şova ezért ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tett, egyes feltételezések szerint ugyanakkor a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány így próbálja megvédeni a szintén szociáldemokrata Adrian Năstasét, aki 2003-ban, a szerződés aláírásának idején állt a kormány élén.
Egy kínai óriás
A China Communications Construction Company 2005-ben jött létre két jelentős cég, a kikötői infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó China Harbour Engineering Company Group és az út- és hídépítéssel foglalkozó China Road and Bridge Group egyesítése nyomán. Az állami tulajdonban álló cég Kína legnagyobb kikötői infrastruktúrafejlesztő vállalata, és szintén a legnagyobb állami kézben levő infrastruktúrafejlesztő cég, amelyet a hongkongi tőzsdén jegyeznek.
A közel 95 ezer alkalmazottat foglalkoztató, többek között a San Francisco-i öböl fölött átívelő új híd megépítésében is közreműködő cég tőkepiaci értéke 12,86 milliárd dollár. Készpénztartalékai 14,72, adósságai 23,44 milliárd dollárra rúgnak. Forgalma a 2012-es adatok szerint 45 milliárd dollár volt, eszközeinek összértéke 69,6 milliárd dollár. A cég nyeresége 1,89 milliárd dollárra rúgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!