2010. március 24., 08:512010. március 24., 08:51
Az elmúlt évben még az építkezésben használt fűrészárunak volt keletje, rendeltek és vásároltak nyílászárókat, padlóburkolatot, lépcsőket, de a bútorgyártás már tavaly látványosan viszszaesett. Idén már az építkezés területén is mutatkoznak a hanyatlás jelei, kevesebben építkeznek, így a faiparban is kevesebb a megrendelés.
A bútorgyártóknak éles konkurenciát jelent a külföldről, Lengyelországból, Svájcból, Németországból behozott használt bútor, azt ugyanis akár féláron is meg lehet vásárolni. Ugyanakkor a távol-keleti bútorgyártók is dömpingáron kínálják a jó minőségű termékeiket, ezzel a helyi asztalosok nem tudják felvenni a versenyt. Bagoly Miklós elmondta, a Távol-Keleten a bérek rendkívül alacsonyak, illetve a munkavédelmi előírások is hiányosak, erre nem kell költeni, és ezzel is csökken a kész termék ára. Mint hangsúlyozta, Kovászna megyében a helyi termelők nehezen tudják értékesíteni bútoraikat, mert a magánházakat általában egyedi tervezésű darabokkal rendezik be, a tömbházlakásokban viszont nincs elég tér, ezért laminált lapokból készítik a berendezést.
Megtudtuk, a gyártók a kényelemre és a funkcionalitásra fektetik a hangsúlyt, szekrényt például már alig készítenek, mert a korszerű lakásokban beépített gardrób van. Az elmúlt években egyre kisebb a kereslet a szekrénysorok vagy a tévéasztalok iránt. A levegős nappalik jöttek be divatba, a plazmatévét már egyenesen a falra szerelik, ugyanakkor megnőtt a kereslet az ülőalkalmatosságok, fotelek iránt.
A háromszéki faipari vállalkozók a klaszterben látják az esélyt a túlélésre. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pro Wood nevű faipari klasztert, amelyhez a fakitermelők, a szállítók, a feldolgozók és a gyártók egyaránt társulhatnak. A hálózat megalakítását az Európai Bizottság 200 ezer euróval finanszírozta. Háromszéken több mint 300 vállalkozó dolgozik a faiparban, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok