2010. március 24., 08:512010. március 24., 08:51
Az elmúlt évben még az építkezésben használt fűrészárunak volt keletje, rendeltek és vásároltak nyílászárókat, padlóburkolatot, lépcsőket, de a bútorgyártás már tavaly látványosan viszszaesett. Idén már az építkezés területén is mutatkoznak a hanyatlás jelei, kevesebben építkeznek, így a faiparban is kevesebb a megrendelés.
A bútorgyártóknak éles konkurenciát jelent a külföldről, Lengyelországból, Svájcból, Németországból behozott használt bútor, azt ugyanis akár féláron is meg lehet vásárolni. Ugyanakkor a távol-keleti bútorgyártók is dömpingáron kínálják a jó minőségű termékeiket, ezzel a helyi asztalosok nem tudják felvenni a versenyt. Bagoly Miklós elmondta, a Távol-Keleten a bérek rendkívül alacsonyak, illetve a munkavédelmi előírások is hiányosak, erre nem kell költeni, és ezzel is csökken a kész termék ára. Mint hangsúlyozta, Kovászna megyében a helyi termelők nehezen tudják értékesíteni bútoraikat, mert a magánházakat általában egyedi tervezésű darabokkal rendezik be, a tömbházlakásokban viszont nincs elég tér, ezért laminált lapokból készítik a berendezést.
Megtudtuk, a gyártók a kényelemre és a funkcionalitásra fektetik a hangsúlyt, szekrényt például már alig készítenek, mert a korszerű lakásokban beépített gardrób van. Az elmúlt években egyre kisebb a kereslet a szekrénysorok vagy a tévéasztalok iránt. A levegős nappalik jöttek be divatba, a plazmatévét már egyenesen a falra szerelik, ugyanakkor megnőtt a kereslet az ülőalkalmatosságok, fotelek iránt.
A háromszéki faipari vállalkozók a klaszterben látják az esélyt a túlélésre. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pro Wood nevű faipari klasztert, amelyhez a fakitermelők, a szállítók, a feldolgozók és a gyártók egyaránt társulhatnak. A hálózat megalakítását az Európai Bizottság 200 ezer euróval finanszírozta. Háromszéken több mint 300 vállalkozó dolgozik a faiparban, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok