2010. március 24., 08:512010. március 24., 08:51
Az elmúlt évben még az építkezésben használt fűrészárunak volt keletje, rendeltek és vásároltak nyílászárókat, padlóburkolatot, lépcsőket, de a bútorgyártás már tavaly látványosan viszszaesett. Idén már az építkezés területén is mutatkoznak a hanyatlás jelei, kevesebben építkeznek, így a faiparban is kevesebb a megrendelés.
A bútorgyártóknak éles konkurenciát jelent a külföldről, Lengyelországból, Svájcból, Németországból behozott használt bútor, azt ugyanis akár féláron is meg lehet vásárolni. Ugyanakkor a távol-keleti bútorgyártók is dömpingáron kínálják a jó minőségű termékeiket, ezzel a helyi asztalosok nem tudják felvenni a versenyt. Bagoly Miklós elmondta, a Távol-Keleten a bérek rendkívül alacsonyak, illetve a munkavédelmi előírások is hiányosak, erre nem kell költeni, és ezzel is csökken a kész termék ára. Mint hangsúlyozta, Kovászna megyében a helyi termelők nehezen tudják értékesíteni bútoraikat, mert a magánházakat általában egyedi tervezésű darabokkal rendezik be, a tömbházlakásokban viszont nincs elég tér, ezért laminált lapokból készítik a berendezést.
Megtudtuk, a gyártók a kényelemre és a funkcionalitásra fektetik a hangsúlyt, szekrényt például már alig készítenek, mert a korszerű lakásokban beépített gardrób van. Az elmúlt években egyre kisebb a kereslet a szekrénysorok vagy a tévéasztalok iránt. A levegős nappalik jöttek be divatba, a plazmatévét már egyenesen a falra szerelik, ugyanakkor megnőtt a kereslet az ülőalkalmatosságok, fotelek iránt.
A háromszéki faipari vállalkozók a klaszterben látják az esélyt a túlélésre. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pro Wood nevű faipari klasztert, amelyhez a fakitermelők, a szállítók, a feldolgozók és a gyártók egyaránt társulhatnak. A hálózat megalakítását az Európai Bizottság 200 ezer euróval finanszírozta. Háromszéken több mint 300 vállalkozó dolgozik a faiparban, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Látogatottsági adatok