2010. május 06., 09:402010. május 06., 09:40
| Mosolyszünet Tamás és Borboly között? Előbbi szerint rosszul sült el a projekt első lépése |
Mint arról beszámoltunk, a két székely megye elöljárói február elején Sepsiszentgyörgyön a sikeres együttműködésről és a közös projektekről számoltak be, akkor jelentette be Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, hogy a székely termékek első megmérettetése májusban lesz, amikor Magyarországon a Cora üzletlánc székelyföldi termékeket kínál, sikeres szereplés esetén pedig a székely vállalkozók új piacot hódíthatnak meg. A Cora üzletekbe azonban csak hét Hargita megyei és egy mezőpaniti termelőtől vittek árut, a háromszékiek kimaradtak.
Tamás Sándor most úgy látja, az akció Borboly Csaba kapcsolataira épült, az ő kezdeményezése volt, sokat dolgozott vele, mégis keserű szájízzel maradtak, hiszen a háromszéki termékek kimaradtak a projektből. „Lesz még folytatás, de az első lépésből sem kellett volna kihagyni a háromszékieket” – összegezte Tamás, kiemelve, hogy a projekt lebonyolításával Kovászna megyében megbízott Gazda Zoltán lelkiismeretesen, jól végezte a feladatát, több céget megkeresett, és kitűnő minőségű termékeket gyűjtött össze.
„Egyszerűen nem rúgtunk labdába” – állapította meg Gazda Zoltán, aki a Krónikának elmondta, a programra nem volt közvetlen rálátásuk, hiszen a Cora hipermarkettel a Hargita megyeiek tartották a kapcsolatot. Záros határidőre kellett Csíkszeredába vinni a termékmintákat, a Cora képviselői mégis három hét után válogattak, tette hozzá. Gazda szerint továbbá a Hargita megyei önkormányzat épületében nem volt megfelelő tárolási lehetőség, így az élelmiszeripari termékek nagy részét nem is mutathatták be.
Több olyan árut vittek azonban, amelyek nem romolhattak meg az értékelésig, így például a Bon Sweet Bon édességgyár 25-féle termékét, bodoki, bibarcfalvi és kovásznai borvizet, a Váncsa-féle száraztésztákat, húsipari termékeket, sajtot, tejfölt, fagyasztott hasábburgonyát – összesen tíz háromszéki cég portékáját vitték Csíkszeredába az értékelésre.
A szűrőn a Bertikris sajtos kolbásza ment át, de a sertéspestis-embargó miatt azt sem tudták kivinni Magyarországra. Gazda szerint négy háromszéki cég szerezte meg az Európai Unió területén való forgalmazásra feljogosító ovális pecsétet, több hagyományos termékként szerzett engedélyt. Mint beszámoltunk, a Cora hipermarket szolnoki, szegedi, miskolci, debreceni és budapesti–budakalászi, fóti és törökbálinti–üzleteiben hét Hargita megyei és egy mezőpaniti termelőtől vittek árut: sajtot, áfonyaszörpöt, majonézt, mézet, ásványvizet, nápolyi szeletet, almalevet és kerámiákat.
Borboly Csaba a Krónikának elmondta, a következő lépésekben igyekeznek segíteni, hogy mind a három székely megyéből a termelők meg tudjanak felelni a követelményeknek, tudják értékesíteni az árujukat, legyen a termékeiken vonalkód vagy ovális pecsét. Mint részletezte, a fagyasztott áru indulásból kiesett, vagy a kiváló sajtos kolbászt a sertéspestis-embargó miatt nem lehetett kivinni. „Nem azt kell számba venni, ki nincs ott most a Székely Heteken, hanem segíteni kell a székely termelőket, hogy a következő körben ott lehessenek” – szögezte le. Mint elmondta, Hargita megyéből is a jelentkező hetven termelő közül kevesebb mint húszat válogattak be.
„A Cora üzletlánc nem a Hargita megyei önkormányzat tulajdona, szuverén joguk volt eldönteni, melyik terméket teszik ki a polcaikra. A Székelyföldön gyógynövényi, egészséges környezetben létrehozott termékeket feláron lehet kínálni, de hatalmas szakadék tátong, amíg az egészséges alapanyagokból csomagolt termék lesz, és ezt kell áthidalni” – összegzett Borboly. Hozzátette: a Hargita megyei önkormányzat a technológiai átállásban is segíti a termelőket, székelyföldi üzletlánc létrehozásán gondolkodnak, illetve azt próbálják elérni, hogy a benzinkutaknál legyen „székely polc”.
„A székely termék elfogadtatásában a száz lépésből még csak az elsőt tettük meg, a Corába kivitt ötkamionynyi termék csütörtöktől vizsgázik a Cora polcain, és nem vet jó fényt a projektre a negatív hozzáállás” – fogalmazta meg a Hargita megyei elöljáró. Borboly hangsúlyozta, sok esetben a magyar igazgatók akadályozták meg a termelőket, hogy kiváltsák a különböző engedélyeket és betörhessenek a tágabb piacra. „A politikumnak azt kell elérnie, hogy olyan igazgatók kerüljenek a dekoncentrált intézmények élére, akik nem félemlítik meg, hanem támogatják a termelőket” – szögezte le Borboly Csaba.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.