2012. június 14., 14:332012. június 14., 14:33
Az úgynevezett „pénzügyi amnesztiát” a korábban még kormányon lévő RMDSZ kezdeményezte márciusban. A törvény annak a közel 300 ezer közalkalmazottnak törli el az állammal szembeni tartozását, akik - a számvevőszék szerint - jogtalanul részesültek különböző pótlékokban az egységes közalkalmazotti bértörvény hatályba lépése óta.
Az RMDSZ álláspontja szerint a bérpótlékokat az önkormányzatokban dolgozó közalkalmazottak jóhiszeműen, a kollektív munkaszerződések alapján, vagy jogszerű önkormányzati határozatok alapján kapták, és munkáltatóik is jóhiszeműen jártak el. A szövetség szerint a vitát a korábbi kollektív munkaszerződések és a 2010-ben elfogadott egységes közalkalmazotti bértörvény közti ellentmondások okozták.
A megyei hivatalokban dolgozó közalkalmazottak kollektív szerződéseiben többféle bérpótlék is szerepelt, amelyek együttesen akár meg is duplázhatták a nettó fizetést. Amikor a törvényi változások miatt a kollektív szerződések megszűntek, a számvevőszék szerint a pótlékok folyósítását is le kellett volna állítani, ez azonban nem történt meg. A pótlékok eltörlése helyett több önkormányzat beperelte a számvevőszéket, ám a bíróság a legtöbb esetben a pótlékok visszafizetésére kötelezte az alkalmazottakat.
A számvevőszék szerint 2005 és 2008 között a közalkalmazotti bérekkel kapcsolatos költségvetési kiadások megduplázódtak Romániában. Ezen belül 2005-ben a bérek 24 százalékát, 2008-ban pedig már 32 százalékát tették ki a pótlékok. A számvevőszék jelentése szerint például a külügyminisztériumban több mint 300 alkalmazott kapott „ritka” nyelvek ismeretéért járó 10 százalékos nyelvpótlékot, amiért németül, spanyolul, vagy olaszul beszélt.
A bérkiegészítések és pótlékok terén egyes intézmények különleges leleményességről tettek tanúbizonyságot: volt olyan hivatal, amelyben a pihenőszabadság utáni „lábadozásra” adtak bérpótlékot, másutt „őszi pótlékot” kaptak az alkalmazottak, vagy a település napja alkalmából is megítéltek maguknak prémiumot - olvasható a számvevőszék 2009-es jelentésében.
Egy márciusban végzett felmérés szerint a közalkalmazottak 2009-ben és 2010-ben fejenként havi 100 és 200 euró közötti bérpótlékot kaptak jogtalanul, a számvevőszék szerint pedig átlagosan 3.500 euróra rugó összeget kellett volna visszafizetniük. Ezt a tartozást törölte el a pénzügyi amnesztia.
Becslések szerint az érintett 300 ezer közalkalmazott tartozásainak elengedése egy milliárd eurós veszteséget jelent az ország költségvetésének. Az RMDSZ által kezdeményezett jogszabályt május 9-én fogadta el a képviselőház: a törvényjavaslatot valamennyi parlamenti párt megszavazta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok