2010. június 01., 10:132010. június 01., 10:13
Kovászna városába egy ciklusra átlagosan mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott kedvezményes jeggyel, ez a kovásznai szálláshelyek mintegy 90 százalékát töltötte meg. Így tehát hatalmas kiesést jelent ez a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelőközpontok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, bolt, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint ugyanis a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
A Sanitas-elnök úgy tudja, az országban több gyógyfürdőhely küzd hasonló gondokkal. Neagovici attól tart, nemcsak nyáron, hanem egész évben megszűnik a kedvezményes gyógykezelési lehetőség. Mint emlékeztetett, a szakszervezet követelési listáján többek között az is szerepel, hogy a kormány továbbra is biztosítsa ezt a kedvezményt a nyugdíjasoknak és az alkalmazottaknak. Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere mindezek ellenére optimista, szerinte nincs szükség a riogatásra, a pánikkeltésre, Kovásznára ezentúl is mennek majd a turisták.
„A forgalom csökkenésére mindenképp számítani lehet, de ez az időszak próbatétel lehet a szállodatulajdonosoknak, hogy ne csak az utalványokkal üdülőket várják, hanem próbáljanak megélni a szabadpiacon” – szögezte le a fürdőváros polgármestere, aki a Krónikának azt is elmondta, eddig is nagyon sok szívbeteg a saját pénzén kezeltette magát Kovásznán. Ugyanakkor az elöljáró abban bízik, hogy sikerül a tehetősebb középréteget is megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok.
Mint arról beszámoltunk, Kovásznán nagyszabású fejlesztések indultak el: idén februárban avattak turisztikai központot, és ettől az évtől az önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, a minden megszálló vendég által naponta befizetett egy lejt a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordítják.
Viorel Sălăgean, a Kovászna megyei nyugdíjpénztár igazgatója tegnap a gyógyüdülési utalványok megvonása kapcsán úgy nyilatkozott, gazdasági válságban elfogadottak a költségcsökkentő intézkedések. Szerinte ugyanakkor az idős, beteg emberek nem a nyári kánikulában járnak gyógykezelésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok