2010. június 01., 10:132010. június 01., 10:13
Kovászna városába egy ciklusra átlagosan mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott kedvezményes jeggyel, ez a kovásznai szálláshelyek mintegy 90 százalékát töltötte meg. Így tehát hatalmas kiesést jelent ez a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelőközpontok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, bolt, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint ugyanis a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
A Sanitas-elnök úgy tudja, az országban több gyógyfürdőhely küzd hasonló gondokkal. Neagovici attól tart, nemcsak nyáron, hanem egész évben megszűnik a kedvezményes gyógykezelési lehetőség. Mint emlékeztetett, a szakszervezet követelési listáján többek között az is szerepel, hogy a kormány továbbra is biztosítsa ezt a kedvezményt a nyugdíjasoknak és az alkalmazottaknak. Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere mindezek ellenére optimista, szerinte nincs szükség a riogatásra, a pánikkeltésre, Kovásznára ezentúl is mennek majd a turisták.
„A forgalom csökkenésére mindenképp számítani lehet, de ez az időszak próbatétel lehet a szállodatulajdonosoknak, hogy ne csak az utalványokkal üdülőket várják, hanem próbáljanak megélni a szabadpiacon” – szögezte le a fürdőváros polgármestere, aki a Krónikának azt is elmondta, eddig is nagyon sok szívbeteg a saját pénzén kezeltette magát Kovásznán. Ugyanakkor az elöljáró abban bízik, hogy sikerül a tehetősebb középréteget is megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok.
Mint arról beszámoltunk, Kovásznán nagyszabású fejlesztések indultak el: idén februárban avattak turisztikai központot, és ettől az évtől az önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, a minden megszálló vendég által naponta befizetett egy lejt a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordítják.
Viorel Sălăgean, a Kovászna megyei nyugdíjpénztár igazgatója tegnap a gyógyüdülési utalványok megvonása kapcsán úgy nyilatkozott, gazdasági válságban elfogadottak a költségcsökkentő intézkedések. Szerinte ugyanakkor az idős, beteg emberek nem a nyári kánikulában járnak gyógykezelésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok