
2012. január 26., 06:502012. január 26., 06:50
Brüsszelből hazatérőben a repülőn adott interjúban az IMF-fel és EU-val folytatandó tárgyalásokról Orbán úgy fogalmazott: most még az a kérdés, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, de ez a fejlemények fényében lényegében bármikor bekövetkezhet, nem Magyarországon múlik. „Hogy mikor fejezzük be azokat a tárgyalásokat, az pedig azon múlik, hogy az IMF milyen kérdéseket kíván megtárgyalni, erről ma még csak találgatások vannak, semmi hivatalosat, illetve biztosat nem tudhatunk, találgatásokba pedig nem érdemes belemenni. Magyarország mindenesetre gyors tárgyalásban és megállapodásban érdekelt” – tette hozzá a kormányfő.
Az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott keddi megbeszélésével kapcsolatban leszögezte: „Világossá tettem, hogy Magyarországon a magyarok büszkék arra, amit az elmúlt másfél évben elértünk: büszkék az alkotmányra, az azt megvalósító kétharmados törvényekre és arra a munkára, amellyel 365 törvényt alkottunk meg másfél év alatt”. Hozzáfűzte: Magyarország nyitott ország, nincsenek tabukérdések, mindenről hajlandóak beszélni, de „egy dolgot kérünk, hogy minden uniós álláspont mögött legyenek érvek, amelyek mellé mi is oda tudjuk sorakoztatni az érveinket, hogy aztán megmérhessük azokat”. Kiemelte, hogy a legtöbb kérdésben az álláspontok közeledtek, néhányban megoldódtak, másokban pedig világossá tette, mi az, amiből jogi eljárás nélkül nem enged Magyarország. A kormányfő elmondta: egyetértettek abban, hogy Magyarország gazdasági rendszere szempontjából nem kulcskérdés, hogy összevonják-e a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF).
„Az a mód, ahogy ők javasolták, az nekünk nem fogadható el, amit mi javasoltunk, azt ők kifogásolják, így legegyszerűbb, ha külön tartjuk a két intézményt a jövőben is” – szögezte le Orbán Viktor. „Továbbá volt egy-két jelentéktelen kérdés, amelyet a békesség kedvéért elengedünk, ilyen például a kormány képviselőjének részvétele a jegybanki tanácsüléseken” – mondta a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan kérdések is, amelyekben az ország szuverenitása miatt nem áll módjában a kormánynak elmozdulnia. Ilyen például az MNB elnökének eskütétele: „ez egy vörös vonal, hiszen nincs olyan nemzeti intézmény, amelynek az ország életére kiemelkedő jelentősége van, és mellőzhetnénk, hogy annak vezetői az alkotmányra és a magyar nép szolgálatára esküt tegyenek” – jelentette ki a miniszterelnök. José Manuel Barroso, az Orbánnal folytatott találkozóját követően azt hangsúlyozta: a pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma. Közleménye szerint az uniós politikus a megbeszélésen megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá – tette hozzá. Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a bizottság a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.