
A narancslé ára nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt 123 százalékkal
Fotó: Pixabay.com
Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink. A legerőteljesebb emelkedést a cukor és a narancslé produkálta. És bár egyes élelmiszerek elkezdtek olcsóbbá válni, a hatás nem érezhető, mert más termékek továbbra is nagyon drágák.
2023. augusztus 05., 11:242023. augusztus 05., 11:24
Az eToro befektetési és kereskedési platform az átaluk tipikusnak nevezett reggeli étkezés alapanyagainak áralakulását vette górcső alá a Reggeli kosár című vizsgálatában.
Az Europa FM által ismertetett elemzés kilenc árucikk – búza, cukor, kakaó, zab, sertéshús, narancslé, kávé, tej és tea – nemzetközi tőzsdei árait veszi figyelembe. Ezek átlagára 2021 júliusától mostanáig 25 százalékkal emelkedett.
az árutőzsdéken, aminek egyik oka a gyenge narancstermés az egyik fő termelő, Florida államban.
Az okok között szerepelnek a heves esőzések, amelyek befolyásolták a fő termelő, Elefántcsontpart szállítását.
Ami a szupermarketek árait illeti, az elmúlt 12 hónapban a cukor drágult a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. Ezt követi a lekvár és a tojás, mindkettő 29 százalékkal drágult 2022 óta.
Néhány árucikk – a zab, a tej, a kávé, a búza és a sertéshús – ára csökken. A reggeli olcsóbbá válása azonban egyhamar nem lesz érezhető, mivel a kakaó, a narancslé, a cukor és a tea ára továbbra is magas – mutat rá az elemzés.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.

Tízből hét romániai aggódik egy esetleges gazdasági válság miatt, amely hatással lehet pénzügyi helyzetére – derül ki az IRES friss felméréséből.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!