A Sveriges Riksbank a piactervezés gyakorlatának elemzéséért és a stabil piaci allokáció területén végzett kutatásért ítélte a professzoroknak a legrangosabb közgazdasági díjat.
Alvin Roth a Harvard Egyetem professzora, Lloyd Shapley a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen tanít. A kitüntető cím mellé összesen 8 millió svéd korona (923 ezer euró) pénzjutalom jár a két díjazottnak.
A svéd jegybank a díjazottakat méltató közleményében kiemeli: a professzorok az egyik legközpontibb közgazdasági kérdést kutatták, hogy miként lehet a lehető legjobban párosítani társadalmi szereplőket, így például tanulókat iskolákkal, vagy szervdonorokat szervátültetésre váró betegekkel. Itt az a kérdés, hogyan lehet ezt a leghatékonyabb módon végrehajtani, illetve az egyes eljárások melyik társadalmi csoportokat részesítik előnyben – írja a Riksbank.
Úgy fogalmaznak: a két díjazott ezeket a kérdéseket oly módon válaszolta meg, hogy absztrakt, elméleti eredményektől jutottak el a piaci intézmények gyakorlati újratervezéséhez.
Lloyd Shapley kooperatív játékelméleti módszerekkel vizsgálta az egyes eljárásokat. E tekintetben az egyik kulcskérdés, hogy miként lehet olyan allokációs eljárást kidolgozni, ami stabil abban az értelemben, hogy nincs olyan két szereplő, aki inkább egymást választaná, mint az eljárás útján kiérdemelt párját. Stabil megoldáshoz vezetett az úgynevezett Gale-Shapley-algoritmus, amely egyben csökkenti annak lehetőségét, hogy a szereplők manipulatív viselkedéssel befolyásolják a végkimenetelt.
Alvin Roth azt ismerte fel, hogy Shapley elméleti kerete megvilágítást adhat arra, hogy miként működnek a gyakorlatban a piacok. Empirikus kutatásai során Roth és társai azt bizonyították be, hogy a stabilitás kulcsfontosságú annak megítélésében, hogy egy adott piaci intézmény mennyire sikeres. Eredményeivel Roth meglévő intézmények újratervezésében is részt vett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok