Időt nyertek a cégek, mert az ANAF rendszere nem áll készen a pénztárgépekkel való összekapcsolásra
Fotó: 123RF
Késve ugyan, de megjelent a nagyon várt kormányrendelet, amely újabb lélegzethez juttatja a koronavírus-járvány által sújtott vállalkozói szférát. A 2020/181-es sürgősségi kormányrendelet legfontosabb elemeiről Debreczeni László adószakértővel beszélgettünk.
2020. október 30., 19:212020. október 30., 19:21
A legfontosabb segítség a vállalkozásoknak a bukaresti kormány részéről, hogy december 25-ig meghosszabbította a határidőt, ameddig nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adókra, lehetőséget biztosítanak az adóhátralék kedvezményes átütemezésére, továbbá leírható az adóalapból az alkalmazottak koronavírustesztje, és nem bírságolnak, ha a nagy adófizetők nem csatlakoztatják a pénztárgépeiket az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerére – értékelte a hétfő késő este megjelent 2020/181-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedéseket Debreczeni László adószakértő.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet még múlt csütörtökön elfogadta a jogszabályt, azonban végül csak hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott vállalkozásokat megsegíteni hivatott újabb kormányzati mentőcsomag.
Az intézkedéseket részletezve az adótanácsadó elmondta,
Hiszen azzal, hogy nem számolnak büntető- és késedelmi kamatot az adóbefizetés elmulasztása esetén, és nem is hajtják végre az elmaradást, tulajdonképpen felfüggesztették az adóbefizetési kötelezettséget. Ez a lehetőség márciustól van érvényben, azóta most már a harmadik alkalommal hosszabbítják meg a határidőt, viszont mindig az utolsó percben, bizonytalanságban tartva a vállalkozókat. Az új kormányrendeletben a határidő meghosszabbításával párhuzamosan bevezették az egyszerűsített átütemezési lehetőséget a március óta, tehát a szükségállapotban és a veszélyhelyzetben felhalmozott adóhátralék felosztott befizetésére.
Debreczeni László rámutatott,
Az eddig érvényben levő módszertan szerint ha például egy cég 100 ezer lejes adóhátralék átütemezését kérte, az összeget ingatlannal vagy ingósággal kellett garantálnia, a járvány időszakában felhalmozott összegekre ezt nem kérik.
További könnyítés, hogy a „rendes átütemezésre” napi 0,02 százalékos kamatot számolnak, míg a járvány idején felhalmozott adósság átütemezése esetén ennek a felét, vagyis 0,01 százalékot, ami egy évre kedvező 3,65 százalékos kamatot jelent – emelte ki az adószakértő. Ezt az átütemezést december 15-ig kell kérni, amelyik cég a határidőig nem teszi ezt meg, már nem élhet a lehetőséggel.
A hátralék felosztását 12 hónapra lehet kérni, jövő évben kell visszafizetni az elmaradást, miközben az adóeljárási törvénykönyvben szabályozott átütemezés öt évre is szólhat.
– fejtette ki Debreczeni László.
Az adószakértő arra is kitért, hogy a csomagban rendelkeznek a késedelmi kamatok eltörléséről, tehát akiknek még a szükségállapot, vagyis március előttről vannak elmaradásaik, kamat nélkül befizethetik azt. Ezt az amnesztiát is folyamatosan hosszabbították, december volt az előző határidő, amit most elhalasztottak 2021. június végéig. Tehát akinek még a járvány előttről van adóhátraléka, jövő év közepéig késedelmi kamat nélkül törlesztheti.
A most hatályba lépett kormányrendelet egyúttal elnapolta a nagy adófizetők azon kötelezettségét, amely szerint pénztárgépeikkel rá kellene csatlakozniuk az adóhivatal informatikai rendszerére. Ez a határidő szeptember 30. volt.
magyarázta az adótanácsadó. Jelenleg a módszer úgy működik, hogy minden pénztárgép-felhasználó a hónap végén elküldi elektronikus formában a kasszagép memóriáját, vagyis a tranzakciókat az adóhivatalnak. Ha rácsatlakoznak az informatikai rendszerre, az adóhivatal valós időben, azonnal látja a pénzmozgást. Az informatikai rendszer azonban erre még nem áll készen, ezért nem kötelezik a csatlakozást.
A kis- és közepes vállalkozások számára eközben megtartották az eredeti január 31-i határidőt a csatlakozásra. Debreczeni László viszont úgy véli, ez a határidő sem lesz tartható, nem készül el a rendszer arra, hogy ezeket a csatlakozásokat fogadni tudja.
A mentőcsomag lényeges rendelkezése továbbá, hogy a cégek elszámolhatják az alkalmazottak koronavírustesztjeinek költségeit, leírhatják az adóalapból – ez október 26-ától, vagyis már hétfőtől életbe lépett. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez a kiadás nem számít természetbeni juttatásnak, tehát az alkalmazott esetében sem adózzák meg. Összehasonlításképpen felvázolta, hogy ha például a cég vásárol egy gyógyszeres kezelést az alkalmazottnak, ezzel jutalmazva a munkáját, lojalitását, az természetbeni juttatásnak számít, rászámolják a bérre, és megadózzák. A koronavírustesztekre ez nem vonatkozik, a munkavállalónál sem adózzák. Az előírás fontos eleme, hogy nincsenek megkötések, tehát ha a cég úgy dönt, naponta is letesztelheti az alkalmazottait, és a tesztek teljes költségét leírhatja az adóalapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!