Időt nyertek a cégek, mert az ANAF rendszere nem áll készen a pénztárgépekkel való összekapcsolásra
Fotó: 123RF
Késve ugyan, de megjelent a nagyon várt kormányrendelet, amely újabb lélegzethez juttatja a koronavírus-járvány által sújtott vállalkozói szférát. A 2020/181-es sürgősségi kormányrendelet legfontosabb elemeiről Debreczeni László adószakértővel beszélgettünk.
2020. október 30., 19:212020. október 30., 19:21
A legfontosabb segítség a vállalkozásoknak a bukaresti kormány részéről, hogy december 25-ig meghosszabbította a határidőt, ameddig nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adókra, lehetőséget biztosítanak az adóhátralék kedvezményes átütemezésére, továbbá leírható az adóalapból az alkalmazottak koronavírustesztje, és nem bírságolnak, ha a nagy adófizetők nem csatlakoztatják a pénztárgépeiket az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerére – értékelte a hétfő késő este megjelent 2020/181-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedéseket Debreczeni László adószakértő.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet még múlt csütörtökön elfogadta a jogszabályt, azonban végül csak hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott vállalkozásokat megsegíteni hivatott újabb kormányzati mentőcsomag.
Az intézkedéseket részletezve az adótanácsadó elmondta,
Hiszen azzal, hogy nem számolnak büntető- és késedelmi kamatot az adóbefizetés elmulasztása esetén, és nem is hajtják végre az elmaradást, tulajdonképpen felfüggesztették az adóbefizetési kötelezettséget. Ez a lehetőség márciustól van érvényben, azóta most már a harmadik alkalommal hosszabbítják meg a határidőt, viszont mindig az utolsó percben, bizonytalanságban tartva a vállalkozókat. Az új kormányrendeletben a határidő meghosszabbításával párhuzamosan bevezették az egyszerűsített átütemezési lehetőséget a március óta, tehát a szükségállapotban és a veszélyhelyzetben felhalmozott adóhátralék felosztott befizetésére.
Debreczeni László rámutatott,
Az eddig érvényben levő módszertan szerint ha például egy cég 100 ezer lejes adóhátralék átütemezését kérte, az összeget ingatlannal vagy ingósággal kellett garantálnia, a járvány időszakában felhalmozott összegekre ezt nem kérik.
További könnyítés, hogy a „rendes átütemezésre” napi 0,02 százalékos kamatot számolnak, míg a járvány idején felhalmozott adósság átütemezése esetén ennek a felét, vagyis 0,01 százalékot, ami egy évre kedvező 3,65 százalékos kamatot jelent – emelte ki az adószakértő. Ezt az átütemezést december 15-ig kell kérni, amelyik cég a határidőig nem teszi ezt meg, már nem élhet a lehetőséggel.
A hátralék felosztását 12 hónapra lehet kérni, jövő évben kell visszafizetni az elmaradást, miközben az adóeljárási törvénykönyvben szabályozott átütemezés öt évre is szólhat.
– fejtette ki Debreczeni László.
Az adószakértő arra is kitért, hogy a csomagban rendelkeznek a késedelmi kamatok eltörléséről, tehát akiknek még a szükségállapot, vagyis március előttről vannak elmaradásaik, kamat nélkül befizethetik azt. Ezt az amnesztiát is folyamatosan hosszabbították, december volt az előző határidő, amit most elhalasztottak 2021. június végéig. Tehát akinek még a járvány előttről van adóhátraléka, jövő év közepéig késedelmi kamat nélkül törlesztheti.
A most hatályba lépett kormányrendelet egyúttal elnapolta a nagy adófizetők azon kötelezettségét, amely szerint pénztárgépeikkel rá kellene csatlakozniuk az adóhivatal informatikai rendszerére. Ez a határidő szeptember 30. volt.
magyarázta az adótanácsadó. Jelenleg a módszer úgy működik, hogy minden pénztárgép-felhasználó a hónap végén elküldi elektronikus formában a kasszagép memóriáját, vagyis a tranzakciókat az adóhivatalnak. Ha rácsatlakoznak az informatikai rendszerre, az adóhivatal valós időben, azonnal látja a pénzmozgást. Az informatikai rendszer azonban erre még nem áll készen, ezért nem kötelezik a csatlakozást.
A kis- és közepes vállalkozások számára eközben megtartották az eredeti január 31-i határidőt a csatlakozásra. Debreczeni László viszont úgy véli, ez a határidő sem lesz tartható, nem készül el a rendszer arra, hogy ezeket a csatlakozásokat fogadni tudja.
A mentőcsomag lényeges rendelkezése továbbá, hogy a cégek elszámolhatják az alkalmazottak koronavírustesztjeinek költségeit, leírhatják az adóalapból – ez október 26-ától, vagyis már hétfőtől életbe lépett. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez a kiadás nem számít természetbeni juttatásnak, tehát az alkalmazott esetében sem adózzák meg. Összehasonlításképpen felvázolta, hogy ha például a cég vásárol egy gyógyszeres kezelést az alkalmazottnak, ezzel jutalmazva a munkáját, lojalitását, az természetbeni juttatásnak számít, rászámolják a bérre, és megadózzák. A koronavírustesztekre ez nem vonatkozik, a munkavállalónál sem adózzák. Az előírás fontos eleme, hogy nincsenek megkötések, tehát ha a cég úgy dönt, naponta is letesztelheti az alkalmazottait, és a tesztek teljes költségét leírhatja az adóalapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!