Időt nyertek a cégek, mert az ANAF rendszere nem áll készen a pénztárgépekkel való összekapcsolásra
Fotó: 123RF
Késve ugyan, de megjelent a nagyon várt kormányrendelet, amely újabb lélegzethez juttatja a koronavírus-járvány által sújtott vállalkozói szférát. A 2020/181-es sürgősségi kormányrendelet legfontosabb elemeiről Debreczeni László adószakértővel beszélgettünk.
2020. október 30., 19:212020. október 30., 19:21
A legfontosabb segítség a vállalkozásoknak a bukaresti kormány részéről, hogy december 25-ig meghosszabbította a határidőt, ameddig nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adókra, lehetőséget biztosítanak az adóhátralék kedvezményes átütemezésére, továbbá leírható az adóalapból az alkalmazottak koronavírustesztje, és nem bírságolnak, ha a nagy adófizetők nem csatlakoztatják a pénztárgépeiket az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerére – értékelte a hétfő késő este megjelent 2020/181-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedéseket Debreczeni László adószakértő.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet még múlt csütörtökön elfogadta a jogszabályt, azonban végül csak hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott vállalkozásokat megsegíteni hivatott újabb kormányzati mentőcsomag.
Az intézkedéseket részletezve az adótanácsadó elmondta,
Hiszen azzal, hogy nem számolnak büntető- és késedelmi kamatot az adóbefizetés elmulasztása esetén, és nem is hajtják végre az elmaradást, tulajdonképpen felfüggesztették az adóbefizetési kötelezettséget. Ez a lehetőség márciustól van érvényben, azóta most már a harmadik alkalommal hosszabbítják meg a határidőt, viszont mindig az utolsó percben, bizonytalanságban tartva a vállalkozókat. Az új kormányrendeletben a határidő meghosszabbításával párhuzamosan bevezették az egyszerűsített átütemezési lehetőséget a március óta, tehát a szükségállapotban és a veszélyhelyzetben felhalmozott adóhátralék felosztott befizetésére.
Debreczeni László rámutatott,
Az eddig érvényben levő módszertan szerint ha például egy cég 100 ezer lejes adóhátralék átütemezését kérte, az összeget ingatlannal vagy ingósággal kellett garantálnia, a járvány időszakában felhalmozott összegekre ezt nem kérik.
További könnyítés, hogy a „rendes átütemezésre” napi 0,02 százalékos kamatot számolnak, míg a járvány idején felhalmozott adósság átütemezése esetén ennek a felét, vagyis 0,01 százalékot, ami egy évre kedvező 3,65 százalékos kamatot jelent – emelte ki az adószakértő. Ezt az átütemezést december 15-ig kell kérni, amelyik cég a határidőig nem teszi ezt meg, már nem élhet a lehetőséggel.
A hátralék felosztását 12 hónapra lehet kérni, jövő évben kell visszafizetni az elmaradást, miközben az adóeljárási törvénykönyvben szabályozott átütemezés öt évre is szólhat.
– fejtette ki Debreczeni László.
Az adószakértő arra is kitért, hogy a csomagban rendelkeznek a késedelmi kamatok eltörléséről, tehát akiknek még a szükségállapot, vagyis március előttről vannak elmaradásaik, kamat nélkül befizethetik azt. Ezt az amnesztiát is folyamatosan hosszabbították, december volt az előző határidő, amit most elhalasztottak 2021. június végéig. Tehát akinek még a járvány előttről van adóhátraléka, jövő év közepéig késedelmi kamat nélkül törlesztheti.
A most hatályba lépett kormányrendelet egyúttal elnapolta a nagy adófizetők azon kötelezettségét, amely szerint pénztárgépeikkel rá kellene csatlakozniuk az adóhivatal informatikai rendszerére. Ez a határidő szeptember 30. volt.
magyarázta az adótanácsadó. Jelenleg a módszer úgy működik, hogy minden pénztárgép-felhasználó a hónap végén elküldi elektronikus formában a kasszagép memóriáját, vagyis a tranzakciókat az adóhivatalnak. Ha rácsatlakoznak az informatikai rendszerre, az adóhivatal valós időben, azonnal látja a pénzmozgást. Az informatikai rendszer azonban erre még nem áll készen, ezért nem kötelezik a csatlakozást.
A kis- és közepes vállalkozások számára eközben megtartották az eredeti január 31-i határidőt a csatlakozásra. Debreczeni László viszont úgy véli, ez a határidő sem lesz tartható, nem készül el a rendszer arra, hogy ezeket a csatlakozásokat fogadni tudja.
A mentőcsomag lényeges rendelkezése továbbá, hogy a cégek elszámolhatják az alkalmazottak koronavírustesztjeinek költségeit, leírhatják az adóalapból – ez október 26-ától, vagyis már hétfőtől életbe lépett. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez a kiadás nem számít természetbeni juttatásnak, tehát az alkalmazott esetében sem adózzák meg. Összehasonlításképpen felvázolta, hogy ha például a cég vásárol egy gyógyszeres kezelést az alkalmazottnak, ezzel jutalmazva a munkáját, lojalitását, az természetbeni juttatásnak számít, rászámolják a bérre, és megadózzák. A koronavírustesztekre ez nem vonatkozik, a munkavállalónál sem adózzák. Az előírás fontos eleme, hogy nincsenek megkötések, tehát ha a cég úgy dönt, naponta is letesztelheti az alkalmazottait, és a tesztek teljes költségét leírhatja az adóalapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!