Időt nyertek a cégek, mert az ANAF rendszere nem áll készen a pénztárgépekkel való összekapcsolásra
Fotó: 123RF
Késve ugyan, de megjelent a nagyon várt kormányrendelet, amely újabb lélegzethez juttatja a koronavírus-járvány által sújtott vállalkozói szférát. A 2020/181-es sürgősségi kormányrendelet legfontosabb elemeiről Debreczeni László adószakértővel beszélgettünk.
2020. október 30., 19:212020. október 30., 19:21
A legfontosabb segítség a vállalkozásoknak a bukaresti kormány részéről, hogy december 25-ig meghosszabbította a határidőt, ameddig nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adókra, lehetőséget biztosítanak az adóhátralék kedvezményes átütemezésére, továbbá leírható az adóalapból az alkalmazottak koronavírustesztje, és nem bírságolnak, ha a nagy adófizetők nem csatlakoztatják a pénztárgépeiket az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerére – értékelte a hétfő késő este megjelent 2020/181-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedéseket Debreczeni László adószakértő.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet még múlt csütörtökön elfogadta a jogszabályt, azonban végül csak hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott vállalkozásokat megsegíteni hivatott újabb kormányzati mentőcsomag.
Az intézkedéseket részletezve az adótanácsadó elmondta,
Hiszen azzal, hogy nem számolnak büntető- és késedelmi kamatot az adóbefizetés elmulasztása esetén, és nem is hajtják végre az elmaradást, tulajdonképpen felfüggesztették az adóbefizetési kötelezettséget. Ez a lehetőség márciustól van érvényben, azóta most már a harmadik alkalommal hosszabbítják meg a határidőt, viszont mindig az utolsó percben, bizonytalanságban tartva a vállalkozókat. Az új kormányrendeletben a határidő meghosszabbításával párhuzamosan bevezették az egyszerűsített átütemezési lehetőséget a március óta, tehát a szükségállapotban és a veszélyhelyzetben felhalmozott adóhátralék felosztott befizetésére.
Debreczeni László rámutatott,
Az eddig érvényben levő módszertan szerint ha például egy cég 100 ezer lejes adóhátralék átütemezését kérte, az összeget ingatlannal vagy ingósággal kellett garantálnia, a járvány időszakában felhalmozott összegekre ezt nem kérik.
További könnyítés, hogy a „rendes átütemezésre” napi 0,02 százalékos kamatot számolnak, míg a járvány idején felhalmozott adósság átütemezése esetén ennek a felét, vagyis 0,01 százalékot, ami egy évre kedvező 3,65 százalékos kamatot jelent – emelte ki az adószakértő. Ezt az átütemezést december 15-ig kell kérni, amelyik cég a határidőig nem teszi ezt meg, már nem élhet a lehetőséggel.
A hátralék felosztását 12 hónapra lehet kérni, jövő évben kell visszafizetni az elmaradást, miközben az adóeljárási törvénykönyvben szabályozott átütemezés öt évre is szólhat.
– fejtette ki Debreczeni László.
Az adószakértő arra is kitért, hogy a csomagban rendelkeznek a késedelmi kamatok eltörléséről, tehát akiknek még a szükségállapot, vagyis március előttről vannak elmaradásaik, kamat nélkül befizethetik azt. Ezt az amnesztiát is folyamatosan hosszabbították, december volt az előző határidő, amit most elhalasztottak 2021. június végéig. Tehát akinek még a járvány előttről van adóhátraléka, jövő év közepéig késedelmi kamat nélkül törlesztheti.
A most hatályba lépett kormányrendelet egyúttal elnapolta a nagy adófizetők azon kötelezettségét, amely szerint pénztárgépeikkel rá kellene csatlakozniuk az adóhivatal informatikai rendszerére. Ez a határidő szeptember 30. volt.
magyarázta az adótanácsadó. Jelenleg a módszer úgy működik, hogy minden pénztárgép-felhasználó a hónap végén elküldi elektronikus formában a kasszagép memóriáját, vagyis a tranzakciókat az adóhivatalnak. Ha rácsatlakoznak az informatikai rendszerre, az adóhivatal valós időben, azonnal látja a pénzmozgást. Az informatikai rendszer azonban erre még nem áll készen, ezért nem kötelezik a csatlakozást.
A kis- és közepes vállalkozások számára eközben megtartották az eredeti január 31-i határidőt a csatlakozásra. Debreczeni László viszont úgy véli, ez a határidő sem lesz tartható, nem készül el a rendszer arra, hogy ezeket a csatlakozásokat fogadni tudja.
A mentőcsomag lényeges rendelkezése továbbá, hogy a cégek elszámolhatják az alkalmazottak koronavírustesztjeinek költségeit, leírhatják az adóalapból – ez október 26-ától, vagyis már hétfőtől életbe lépett. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez a kiadás nem számít természetbeni juttatásnak, tehát az alkalmazott esetében sem adózzák meg. Összehasonlításképpen felvázolta, hogy ha például a cég vásárol egy gyógyszeres kezelést az alkalmazottnak, ezzel jutalmazva a munkáját, lojalitását, az természetbeni juttatásnak számít, rászámolják a bérre, és megadózzák. A koronavírustesztekre ez nem vonatkozik, a munkavállalónál sem adózzák. Az előírás fontos eleme, hogy nincsenek megkötések, tehát ha a cég úgy dönt, naponta is letesztelheti az alkalmazottait, és a tesztek teljes költségét leírhatja az adóalapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!