Keserves banki törlesztés

„Általános tendencia, hogy a vállalkozói szektornak elsőbbsége van az új kölcsönök igénylésénél, mint a magánszemélyeknek” – fogalmazott a gazdasági igazgató, aki szerint a hitelezést jelenleg több tényező is nehezíti. Mint rámutatott: a bankok is felelősek, az elmúlt években ugyanis túlságosan nagyarányú volt a lakossági hitelezés, de külső tényezők is hozzájárulnak a megnehezített kölcsönfelvételhez. „Hogyan is költekezhetnének fejetlenül a pénzintézetek, amikor folyamatosan növekszik a minimálbért kereső alkalmazottak, a veszteségeket jelentő cégek és adósságot felhalmozó önkormányzatok száma” – vélekedett Valentin Lazea.

Szigorúbb a jegybank, mint más országokban

Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: Romániában elsősorban azért magasabbak a törlesztőrészletek, mivel a BNR lakossági hitelezésre vonatkozó előírásai és normái sokkal szigorúabbak, mint más nyugati államokban. Az illetékes szerint azonban ez nem föltétlenül hátrány. „Úgy gondolom, hogy a folyamatos kormánypolitikai válság ellenére a jegybanknak sikerült egészséges piacot kialakítania, az intézkedések nélkül sokkal jobban éreztük volna a gazdasági krízist is. Számos nyugati országhoz viszonyítva nem következett be nagy eladósodás, az ingatlanbuborék kipukkadása sem ütött akkorát” – magyarázta Bordás. Rámutatott: a kilencvenes években nagymértékű volt a banki kockázat, ezért látta szükségesnek a BNR a drasztikus beavatkozást, az elmúlt tíz évben pedig egy pénzintézet sem jelentett csődöt. „A szigorító intézkedések nyomán a hazai banki szektor hasonlóvá vált a gyermekhez, aki épp megtanult járni, és előbb-utóbb el kell engedni a kezét. Erre jött a gazdasági válság, így az elengedési periódus kitolódott” – magyarázta a szakember.

Kettős nyomás a hitelfelvevőkön

Az illetékes szerint a 2008-as gazdasági válság kitörése óta kettős nyomás nehezedik a hitelfelvevőkre. „Egyrészt figyelembe kell venni a drasztikus bércsökkentéseket, ez különösen az állami szektorban dolgozókat sújtotta. Emellett 2008 előtt a hitelek nagy részét valutában vették fel a magánszemélyek, azóta a lej értéke jelentősen gyengült, emiatt nagyobb törlesztőrészleteket kell fizetni. A két tényező miatt jelenleg a fizetések nagy hányada sajnos törlesztőrészletre megy el” – magyarázta Bordás. A területi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati államokhoz képest a romániai lakosság kevésbé eladósodott, illetve kevesebben igényelnek bankkölcsönöket. Elmondása szerint a kettős nyomásnak a bankok is tudatában vannak, így már közvetlenül a válság kitörése után mindegyik pénzintézet saját hitelmentési stratégiát dolgozott ki. „A bankoknak is érdekük, hogy ne kerüljön sor a végrehajtásra eladósodottság esetén. A bajba jutott ügyfelekkel ezért egyéni, az érintett számára legelőnyösebb megoldást keressük meg. Nagyon fontos, hogy a kliensek a bankhoz forduljanak, mielőtt még kritikussá válna a helyzet” – javasolta az illetékes. Rámutatott: a pénzintézetek például csökkenthetik, vagy időszakosan fel is függeszthetik a törlesztőrészletet, kivételes esetben pedig akár a kamat is mérsékelhető. A területi igazgató szerint mostanában a magánszemélyek többsége jelzálog nélküli személyi kölcsönt vesz fel, ezt jövedelem alapján számolják ki, értéke legfeljebb 10–15 ezer euró. „Feljövőben levő hitelezési forma a hitelkártya is, emellett sokan szállnak be az Első otthon-programba, ez azonban kissé döcögős a hiányos kormányintézkedések miatt” – tudtuk meg.

„Ördögi kör a hitelfelvétel”

Egy nevét elhallgatni kívánó 33 éves kolozsvári lakos a Krónikának elmondta: a hosszú távú hitelek esetében lényeges különbségek nincsenek a bankok ajánlatai között, de mégis érdemes alapos kutatómunkát végezni, mert néha az „apró részletek” is számítanak. „Mi majdnem megkötöttük a szerződést az egyik bankkal egy 30 éves futamidejű hitel felvételére – mivel ott volt folyószámlám, ez tűnt kézenfekvő megoldásnak. Az utolsó pillanatban mégis átmentünk egy másik pénzintézethez, mert hajszálnyival kedvezőbb volt az ajánlata. Ördögi kör ez egyébként, mert minél hoszszabb futamidejű a hitel, annál alacsonyabb a havi törlesztőrészlet, viszont annál tovább tart az adósrabszolgaság” – kommentálta Zs. A., aki két évvel ezelőtt lakásvásárlásra vett fel bankhitelt. A megkérdezett hozzátette: néha ez nem saját döntés kérdése, a bank ugyanis a jövedelmi helyzet alapján kalkulálja ki a törlesztőrészletet és a futamidőt, és ha az érintett bevétele nem túl magas, akkor örülhet, ha egyáltalán hitelhez jut. „Számít az életkor is, nyilván ötvenéves embernek nem fognak 30 éves hitelt adni, bármilyen abszurdul is hangzik ez” – magyarázta. Míg alanyunk szerint a devizahitelezés „a világ egyik legnagyobb disznósága”, az Első otthon elnevezésű programot jónak nevezte. „Nagyban megkönnyíti a fiatal családok helyzetét, mert az állam vállal garanciát az ingatlanért, a kamatokat pedig viszonylag alacsonyan tartja. Mi is így jutottunk kölcsönhöz, nagyon hosszú, 30 éves lejáratra ugyan, de elfogadható törlesztőrészlettel – mondta. – Nem örülök annak, hogy évtizedekre elköteleztem magam anyagilag, de még mindig jobb, mint három gyermekkel az albérleti lét bizonytalanságában vergődni, és ismeretlen embereknek fizetni a törlesztőrészletnél is nagyobb összegeket, hogy a végén ne lássak belőle semmit.”