2009. november 26., 10:472009. november 26., 10:47
Minőségmenedzsmentre, projektmenedzsmentre, innovációra és kommunikációra képeztek ki egy év leforgása alatt az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Régióban nyolcvan kis- és közepes vállalkozásnak dolgozó menedzsert – számolt be tegnap Balogh Márton, a Civitas alapítvány igazgatója és Sönberger Krisztián projektvezető.
Elmondták, a vállalt vezetőknek gyakran csak felszínes ismereteik vannak arról, hogy hogyan kell egy európai uniós pályázaton részt venni. Sönberger elmondta: a vállalatvezetői képességeket fejlesztő program lényege az volt, hogy olyan tananyagokat nyújtsanak a kis- és közepes vállalkozások menedzsereinek, amelyek tele vannak hasznos gyakorlati tapasztalattal, és nem feltétlenül arra építenek, hogy csak elméleti tudást adják át.
A jelentkezők száma jóval több volt, mint amennyire előzetesen számítottak, legtöbben az építőipari és szolgáltató iparágakból érkeztek. Anyagi és módszertani megkötések miatt azonban a 150 jelentkező közül végül mindössze nyolcvanat választottak ki. A korlátozott létszámot szakmai érvekkel indokoltak, miszerint a húsznál nagyobb létszámú csoportoknál nehezebb az interaktívvá tenni az előadásokat. Állításuk szerint nagyobb létszám esetén a résztvevők figyelme is gyorsabban lankad.
Újságírói kérdésre válaszolva Balogh Márton elmondta, a képzésen résztvevő vezetők elsősorban a készpénzforgalmuk nehézségeire panaszkodtak. Ez tulajdonképpen a kifizetések csúszása miatt alakul ki. Az egyik vállalkozó nem fizet a másiknak, aki a maga során ismét nem tud fizetni a saját beszállítójának, így patt helyzet alakul ki és gyakorlatilag a megbénul a termelési folyamat. Hozzáfűzte: a válság egyedüli pozitívuma, hogy a munkaerő-piac szűkülése miatt az alkalmazottak nem váltanak olyan könnyen munkahelyet, ezért tervezhetőbbé válik a cégek bérpolitikája.
A képzés egyébként a menedzsereknek egyetlen lejükbe sem került, a 79 ezer eurós projektet 90 százalékban az Európai Unió 2006-os Phare alapjából finanszírozták, a maradék tíz százalékot a Civitas alapítvány saját forrásaiból állta. A képzés ugyanakkor rendelkezett a munkaügyi minisztérium akkreditálásával, így az ott szerzett oklevél hivatalos okmánynak számít, amelyet az Unió valamennyi országában elismernek.
A vállalat vezető képzési programot 2008. december 2-án indították el és 2009 november végéig ültetették gyakorlatba. Azok akik kimaradtak a programból, a tananyagot megtalálja az alapítvány honlapján, www.civitas.ro.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.