
Fotó: A szerző felvétele
2011. november 09., 07:522011. november 09., 07:52
A konferencián, amelyhez hasonlót hamarosan Erdély több városában is tartanak majd, mintegy hatvan nagyváradi és partiumi vállalkozó vett részt.
A Kelet Svájcát teremtenék meg Erdélyben a Mikó Imre-terv megálmodói – hangzott el a konferencián. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régiókoordinátora házigazdaként azt mondta, a népszámláláson kiderült, hogy a romániai népességfogyás a vártnál is nagyobb, s ennek fő oka a rossz gazdasági helyzet miatti elvándorlás. Ezen kíván segíteni az a vitairat, amelyben a közös, magyarországi szakmai és anyagi segítséggel megvalósuló gazdasági fejlesztés fő csapásvonalait vázolják fel erdélyi és magyarországi szakemberek. A terv egyébként pilótaprojektként is értelmezhető: a jövőben más elcsatolt területeken is ennek példájára alkothatják meg saját, helyi igényeiknek megfelelő gazdasági stratégiájukat az ottani lakosok.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke bevezetőjében azt mondta, a terv vitairatának első, júliusi, tusványosi bemutatása óta sokan álltak az elképzelés mellé, ám igazi lendületet csak akkor kapott a terv, amikor az uniós és egyéb fejlesztési projektekért felelős VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. is az ügy mellé állt. „Az EMNT nem akarja kisajátítani ezt a tervet, hiszen mindenkit érintő ügyről van szó” – szögezte le Toró.
A magyarországi és az erdélyi gazdasági szféra összekapcsolása az egyik célja a tervnek – vélekedett Horkay Nándor, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának üzletágvezető igazgatója, a terv stratégiai vezetője. Mint elmagyarázta, a Mikó Imre-terv pontról pontra illeszkedik a magyarországi Új Széchenyi Terv célkitűzéseihez. Kijelentette: gazdasági előnnyé lehet változtatni a magyarság kisebbségi helyzetét, hiszen a Magyarország határain túl élő magyarok a helyi többség nyelvét is ismerik, illetve otthonosan mozognak országuk gazdasági viszonyaiban, így hídszerepet tölthetnek be gazdasági értelemben is. Fontos megjegyezni, hogy Erdély gazdasági felemelkedése Románia érdeke is: a Mikó-tervet a román állam is elfogadhatja, és bizonyos pontjait integrálhatja – mondta a szakember. A magyarországi politikai helyzet tükrében pedig épp most jött el a megfelelő pillanat egy hasonló együttműködési terv kidolgozására – „Mikó, ha nem most” – hangzott el.
„Kelet Svájcának megteremtésében a román államnak is segítenie kell forrásokkal, hiszen a szükséges, úgynevezett zászlóshajó-fejlesztések között sokhoz nem elég a magyar támogatás – emellett hatékonyan kell kihasználni az Európai Unió nyújtotta segítséget is, növelni tehát a Romániában igen alacsony forrásfelhasználást. Ki kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyekben Erdély, illetve Magyarország jó lehet, valahogy úgy, mint ahogyan Horvátország felismerte, hogy gazdaságának alappillére a turizmusban rejlik – fogalmazott Horkay Nándor. – A terv fő célkitűzései között szerepel a munkahelyteremtés, az autonóm, helyi szintű gazdaságfejlesztés, illetve az erdélyi pénzügyi környezet jobbítása is.” Hozzátette: a Mikó Imre-tervet nem zárják le, bár januárra szeretnék kialakítani a végleges formáját, ám fontos, hogy évente–kétévente a felbukkanó új javaslatokkal és ötletekkel egészítsék azt ki.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.