Fotó: Biró István
2009. augusztus 19., 09:382009. augusztus 19., 09:38
A szövetség államfőjelöltje mindezt tegnapi sajtóközleményében fogalmazta meg. Mint hangsúlyozta, egyetért azzal, „hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, de ezt okosan kell tenni”. Kelemen szerint ugyanis a kormány anélkül döntött az elbocsátásokról, amelyek a helyi közigazgatás alkalmazottait is érintik, hogy szakértői elemzést végeztetett volna, és megtudta volna, hogy az intézmények nélkülözhetik-e az elbocsátandó személyeket.
„Csupán százalékokat figyelembe, nem lehet hatékonnyá tenni sem a helyi, sem a központi közigazgatást. Ha már a Boc-kormány vállalta a megtakarítást és a költségvetési költségek csökkentését, jobb lett volna, ha mindenek előtt előbb felszámolja azokat az intézményeket, amelyek elnyelték az adófizetők pénzét, és ahelyett hogy a decentralizálást bátorították volna, még jobban megerősítették a központosítást, és ennek nyomán a kormány ereje megnőtt helyi szinten” – áll a közleményben.
Kelemen szerint ilyen intézmény a prefektusi hivatal, amely a jelenlegi kormány beiktatása óta megkétszerezte a vezető tisztségben levő alkalmazottainak számát. „A prefektus és az alprefektus kormányfelügyelő lett, és helyükbe új tisztviselőket neveztek ki. Ez nagy áldozatot jelent az ország büdzséjének” – állítja Kelemen Hunor, aki szerint a pénzügyi decentralizáció is megoldáshoz vezethetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok