
Kelemen Hunor jelenleg nem támogatja a minimálbér emelését
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Az RMDSZ elnöke vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot. Miközben Kelemen Hunor szerint ebben a koalíciós partnerek is egyetértettek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői többször szorgalmazták a minimálbér emelését.
2025. október 19., 22:202025. október 19., 22:20
2025. október 19., 22:262025. október 19., 22:26
Az RMDSZ elnöke vasárnap este interjút adott az Antena 3 hírtelevíziónak, és a műsorvezető megkérdezte a politikust a négypárti kormánykoalíciót megosztó minimálbér-emelésről. Kelemen Hunor úgy válaszolt, hogy a minimálbér következő emelésének „nem jött el az ideje” 2026 januárjában.
„A múlt héten beszéltünk erről a kérdésről, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy a jövő évtől nem fogjuk emelni a minimálbért. Ez volt a múlt heti megbeszélésen elhangzott álláspont” – jelentette ki Kelemen Hunor. Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy a PSD is egyetértett-e ezzel – mármint hogy 2026 januárjában nem emelkedik a garantált bérminimum –, az RMDSZ elnöke úgy válaszolt: „igen, mindannyian”.

A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
„Ők azt mondták, hogy emelni kellene, de mindenki belátja, hogy ebben a pillanatban a gazdasági oldalon többet veszítenél az emeléssel, mint amennyit a költségvetési oldalon nyernél” – állapította meg a politikus. Kelemen Hunor hozzátette, ha valaki újra vitát akarja nyitni a témában, meg lehet tenni, de az RMDSZ azon az állásponton van, hogy most nincs itt az ideje a minimálbér-emelésnek.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken leszögezte: a garantált bérminimum esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra, ugyanakkor „szembemenne” mindazzal, amiről a kormány eddig döntött”. A liberális kormányfő (PNL) hozzátette, emellett a versenyszféra is megérezné az intézkedést, amely még jobban megterhelné az egyébként is nehézségekkel küzdő cégeket.
Azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyértelművé tette, hogy támogatja a bruttó minimálbér 4325 lejre emelését 2026. január 1-től, mint ahogyan azt is, hogy az összegből 300 lej továbbra is adómentes legyen. Marius Dunca szenátor, a PSD Brassó megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, az alakulat soha nem csökkentette a fizetéseket, és azt is többször bebizonyította szerinte, hogy a jövedelmek növelése ösztönzőleg hat a gazdaságra. Ezért a koalícióban ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően jövő év elejétől nőjön a minimálbér.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szombati Facebook-bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy lépés az európai minimálbérről szóló uniós irányelv megszegését jelentené. „Vállalni fogja Bolojan miniszterelnök a felelősséget, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít emiatt Románia ellen? Valószínűleg akkor már nem ő lesz a kormányfő! De miniszterelnök úr, én úgy tudtam, hogy ön Európa-barát, hiszen az egész üzleti szféra üdvözölte az ön Európa-barát irányultságát. Akkor már nem Európa-barát, amikor tiszteletben kell tartania az európai szabályozást?” – fogalmazott bejegyzésében Budăi.
A volt miniszter szerinte az is tévedés, hogy a minimálbér emelése maga után vonja a közalkalmazotti bérek növelését, mert a minimálbér összegétől függő fizetéseket korábban befagyasztották, egy részüket a 2019. januári szintre. Budăi szerint a minimálbér befagyasztása azért politikai hiba, mert a nyári áfaemelés leszegényítette a lakosság egy részét, és ezek az emberek vagy elhagyják az országot, vagy radikális, szélsőséges politikai erőket fognak támogatni. „Ugyanakkor gazdasági hiba is, mert csökkenti a fogyasztást és lassítja a gazdaság növekedését” – tette hozzá bejegyzésében.

Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță.
Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár szerdán közzétett adataiból.
Némileg csökkenhet egyes fogyasztók gázszámlája, miután az Országos Energiár-szabályozó Hatóság (ANRE) jóváhagyta a földgázszolgáltatásra vonatkozó új szabályozott tarifákat, amelyek 2026. július 1-jétől lépnek hatályba.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!