
Kelemen Hunor
Fotó: Jakab Mónika
Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak is fel kell készülniük egy hosszabb ideig tartó gazdasági válságra – jelentette ki Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2022. május 12., 14:342022. május 12., 14:34
Kelemen azt mondta, valószínűleg ez év őszén, augusztus-szeptemberben kezd majd érezhetővé válni a gazdasági és élelmiszerválság. „Ennek közvetlen, azonnali hatásait nem feltétlenül mi fogjuk érezni Romániában, nem is feltétlenül mi, az Európai Unió államai, hanem az afrikai országok, amelyek óriási mértékben függenek az ukrán és orosz importoktól.
Ezek a kölcsönhatások közismertek, és hangsúlyozom, fel kell készülnünk: az Európai Uniónak, minden tagállamnak külön, de együtt is, egy inflációs válságra. Egyesek stagflációt jósolnak, és ez nem túl erős kifejezés arra, ami jönni fog” – mondta a kormányfőhelyettes.
Kelemen emlékeztetett, hogy a román állam elkezdte a felkészülést energetikai téren, idén a kormány 17 milliárd lejes intézkedéscsomagot fogadott el, amely párhuzamosan célozza a szociális és a gazdasági szegmenst. „Ha nem sikerül megvédeni a beruházásokat, akkor egészen biztosan nem lesznek államháztartási bevételek, és akkor a szociális kiadásokra sem lesz pénz. Másrészt pedig természetesen a kiszolgáltatott emberekről is gondoskodnunk kell” – magyarázta.
„A gazdasági, pénzügyi és költségvetési fejlemények függvényében a kormány be fog avatkozni” – fogalmazott. A kormányfőhelyettes kijelentette, egyetlen intézkedést sem lehet meghozni úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a velejáró költségeket és a fenntarthatóságot.
„Egyszerű lenne elvenni a pénzt a befektetésektől és a szociális problémák kezelésére fordítani, ebből fedezni a szociális költségeket. De befektetések nélkül, munkahelyek nélkül egyszer csak üresen marad a kassza” – hangsúlyozta.
Az interjúban szó esett a képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörlését előíró törvénytervezetről is, amelyet nemrégiben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság. Kelemen Hunor kifejtette, a tervezet populista és demagóg.
Ugyanakkor az sem korrekt, hogy egyes bírák és ügyészek 50 évesen nyugdíjba mehetnek, és utána nagyobb nyugdíjak kapnak, mint amekkora a fizetésük volt – tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen körülmények között kizárólag a törvényhozók különnyugdíját eltörölni demagóg és populista lépés lenne, ami semmit nem old meg. Ebből a megfontolásból nem vettek részt a tervezetről döntő szavazáson – magyarázta.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű alkotmánymódosítási kezdeményezése kapcsán Kelemen Hunor rámutatott, az RMDSZ támogatta a tervezetet a képviselőházban és támogatni fogja a szenátusban is. „Természetesen támogatni fogjuk, valamennyi koalíciós párt meg fogja szavazni, mert se erkölcsileg, se politikailag nem engedi meg magának senki, hogy azt mondja: büntetőügyeseket akarok a köztisztségekbe.
– szögezte le, hozzátéve, meggyőződése, hogy a tervezet átmegy a szenátuson, és ha ez megtörtént, kötelező kiírni a népszavazást. Azt is felidézte, a PSD-PNL-RMDSZ-kormány megalakulása után, a közel 70 százalékos többség kialakulásakor merült fel, hogy módosítani kell az alkotmányon.
„Nincs itt az ideje a széleskörű módosításnak. Mi egy dolgot mondtunk: térjünk át a parlamentáris köztársaságra, a parlament által választott államfővel, anélkül azonban, hogy csorbulna az államfő hatásköre” – mondta Kelemen Hunor, hozzáfűzve, az Európai Unió országainak zömében a parlament választja meg az államelnököt.
– szögezte le. A PSD-PNL-RMDSZ-kormányról az RMDSZ elnöke azt mondta: egyrészt valóban hatékonynak tartja ezt a koalíciót, másrészt úgy látja, nem volt más alternatíva. Az USR-vel való kormányzás „több okból” nem működött, ebben a parlamenti ciklusban nincs más megoldás.
„Ilyen időszakban nem lenne megfelelő egy kisebbségi kormány. Isten őrizzen egy kisebbségi kormánytól” – jelentette ki. Hozzátette, a jelenlegi felállás jelenti a hatékony és felelősségteljes megoldást.
„Sokat tárgyalunk, nagyon sokat, vannak hetek, hogy három koalíciós ülésünk is van, de jók ezek a megbeszélések, mert három különböző politikai alakulat vagyunk. A nézőpontok összehangolása energiát, időt, figyelmet igényel, de működőképes és hatékony ez a koalíció” – summázta Kelemen Hunor.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!