
Kelemen Hunor
Fotó: Jakab Mónika
Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak is fel kell készülniük egy hosszabb ideig tartó gazdasági válságra – jelentette ki Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
2022. május 12., 14:342022. május 12., 14:34
Kelemen azt mondta, valószínűleg ez év őszén, augusztus-szeptemberben kezd majd érezhetővé válni a gazdasági és élelmiszerválság. „Ennek közvetlen, azonnali hatásait nem feltétlenül mi fogjuk érezni Romániában, nem is feltétlenül mi, az Európai Unió államai, hanem az afrikai országok, amelyek óriási mértékben függenek az ukrán és orosz importoktól.
Ezek a kölcsönhatások közismertek, és hangsúlyozom, fel kell készülnünk: az Európai Uniónak, minden tagállamnak külön, de együtt is, egy inflációs válságra. Egyesek stagflációt jósolnak, és ez nem túl erős kifejezés arra, ami jönni fog” – mondta a kormányfőhelyettes.
Kelemen emlékeztetett, hogy a román állam elkezdte a felkészülést energetikai téren, idén a kormány 17 milliárd lejes intézkedéscsomagot fogadott el, amely párhuzamosan célozza a szociális és a gazdasági szegmenst. „Ha nem sikerül megvédeni a beruházásokat, akkor egészen biztosan nem lesznek államháztartási bevételek, és akkor a szociális kiadásokra sem lesz pénz. Másrészt pedig természetesen a kiszolgáltatott emberekről is gondoskodnunk kell” – magyarázta.
„A gazdasági, pénzügyi és költségvetési fejlemények függvényében a kormány be fog avatkozni” – fogalmazott. A kormányfőhelyettes kijelentette, egyetlen intézkedést sem lehet meghozni úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a velejáró költségeket és a fenntarthatóságot.
„Egyszerű lenne elvenni a pénzt a befektetésektől és a szociális problémák kezelésére fordítani, ebből fedezni a szociális költségeket. De befektetések nélkül, munkahelyek nélkül egyszer csak üresen marad a kassza” – hangsúlyozta.
Az interjúban szó esett a képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörlését előíró törvénytervezetről is, amelyet nemrégiben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság. Kelemen Hunor kifejtette, a tervezet populista és demagóg.
Ugyanakkor az sem korrekt, hogy egyes bírák és ügyészek 50 évesen nyugdíjba mehetnek, és utána nagyobb nyugdíjak kapnak, mint amekkora a fizetésük volt – tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen körülmények között kizárólag a törvényhozók különnyugdíját eltörölni demagóg és populista lépés lenne, ami semmit nem old meg. Ebből a megfontolásból nem vettek részt a tervezetről döntő szavazáson – magyarázta.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű alkotmánymódosítási kezdeményezése kapcsán Kelemen Hunor rámutatott, az RMDSZ támogatta a tervezetet a képviselőházban és támogatni fogja a szenátusban is. „Természetesen támogatni fogjuk, valamennyi koalíciós párt meg fogja szavazni, mert se erkölcsileg, se politikailag nem engedi meg magának senki, hogy azt mondja: büntetőügyeseket akarok a köztisztségekbe.
– szögezte le, hozzátéve, meggyőződése, hogy a tervezet átmegy a szenátuson, és ha ez megtörtént, kötelező kiírni a népszavazást. Azt is felidézte, a PSD-PNL-RMDSZ-kormány megalakulása után, a közel 70 százalékos többség kialakulásakor merült fel, hogy módosítani kell az alkotmányon.
„Nincs itt az ideje a széleskörű módosításnak. Mi egy dolgot mondtunk: térjünk át a parlamentáris köztársaságra, a parlament által választott államfővel, anélkül azonban, hogy csorbulna az államfő hatásköre” – mondta Kelemen Hunor, hozzáfűzve, az Európai Unió országainak zömében a parlament választja meg az államelnököt.
– szögezte le. A PSD-PNL-RMDSZ-kormányról az RMDSZ elnöke azt mondta: egyrészt valóban hatékonynak tartja ezt a koalíciót, másrészt úgy látja, nem volt más alternatíva. Az USR-vel való kormányzás „több okból” nem működött, ebben a parlamenti ciklusban nincs más megoldás.
„Ilyen időszakban nem lenne megfelelő egy kisebbségi kormány. Isten őrizzen egy kisebbségi kormánytól” – jelentette ki. Hozzátette, a jelenlegi felállás jelenti a hatékony és felelősségteljes megoldást.
„Sokat tárgyalunk, nagyon sokat, vannak hetek, hogy három koalíciós ülésünk is van, de jók ezek a megbeszélések, mert három különböző politikai alakulat vagyunk. A nézőpontok összehangolása energiát, időt, figyelmet igényel, de működőképes és hatékony ez a koalíció” – summázta Kelemen Hunor.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!