Kelemen Hunor szerint a mostani inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte elő
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő. Az RMDSZ elnöke a parlamentben nyilatkozott szerdán az újságíróknak, akik az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb inflációs adataira is reagáltatták.
2026. május 13., 13:272026. május 13., 13:27
Kelemen Hunor úgy véli, hogy a közel-keleti háború miatt nőttek az üzemanyagárak, és ez a termékek és szolgáltatások árában is elkerülhetetlenül megmutatkozik. „Ezt az inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte el” – szögezte le, hozzátéve, hogy a külső hatás nélkül 6–7 százalékos lenne jelenleg az infláció Romániában.
„Amikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk, természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet tenni, de nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki az Agerpres szerint.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy ebben a helyzetben az áfaemelés semmiképpen nem jöhet szóba, szerinte inkább az áfacsökkentést kellene komolyan megfontolni, és vonzóvá kell tenni az országot a Távol-Keletről, Ázsiából kivonuló és Európa felé közeledő beruházók számára.
– fogalmazott Kelemen Hunor.
A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mint ismeretes, az INS friss jelentése szerint a márciusi 9,87 százalékról
miután a szolgáltatások 13,04 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,39 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció szeptember-október táján 5-6 százalékra, az év végére pedig akár 4 százalék közelébe is csökkenhet, ha a makrogazdasági feltételek nem változnak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző, aki szerint várható volt a növekedés az áram és a földgáz árának áprilisi emelkedése, valamint az üzemanyagok drágulása miatt. A szakértő rámutatott: az áremelkedés leginkább a szolgáltatási szektorban volt érezhető, ahol a magasabb üzemanyagárak gyorsan megjelentek a díjakban, míg a nem élelmiszer jellegű termékeknél a szállítási és logisztikai költségek okoztak drágulást. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az élelmiszerárak emelkedésének üteme lassult, ami a vásárlóerő gyengülésével magyarázható.
Negrescu szerint az infláció az év második felében fokozatosan mérséklődhet, és november-decemberre akár 4 százalék közelébe is süllyedhet. Szerinte ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy idén már nem ismétlődik meg a tavalyi, 60-70 százalékos energiaár-emelkedés, így a bázishatás lefelé húzhatja a mutatót. Ez a forgatókönyv az elemző szerint az olaj- és üzemanyagárak alakulásától, valamint az új kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől is függ. „A fogyasztás és különösen az építőipar élénkítése nélkül nehéz lesz tartós javulást elérni” – jegyezte meg Negrescu.
Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!