Kelemen Hunor szerint a mostani inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte elő
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő. Az RMDSZ elnöke a parlamentben nyilatkozott szerdán az újságíróknak, akik az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb inflációs adataira is reagáltatták.
2026. május 13., 13:272026. május 13., 13:27
Kelemen Hunor úgy véli, hogy a közel-keleti háború miatt nőttek az üzemanyagárak, és ez a termékek és szolgáltatások árában is elkerülhetetlenül megmutatkozik. „Ezt az inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte el” – szögezte le, hozzátéve, hogy a külső hatás nélkül 6–7 százalékos lenne jelenleg az infláció Romániában.
„Amikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk, természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet tenni, de nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki az Agerpres szerint.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy ebben a helyzetben az áfaemelés semmiképpen nem jöhet szóba, szerinte inkább az áfacsökkentést kellene komolyan megfontolni, és vonzóvá kell tenni az országot a Távol-Keletről, Ázsiából kivonuló és Európa felé közeledő beruházók számára.
– fogalmazott Kelemen Hunor.
A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mint ismeretes, az INS friss jelentése szerint a márciusi 9,87 százalékról
miután a szolgáltatások 13,04 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,39 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció szeptember-október táján 5-6 százalékra, az év végére pedig akár 4 százalék közelébe is csökkenhet, ha a makrogazdasági feltételek nem változnak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző, aki szerint várható volt a növekedés az áram és a földgáz árának áprilisi emelkedése, valamint az üzemanyagok drágulása miatt. A szakértő rámutatott: az áremelkedés leginkább a szolgáltatási szektorban volt érezhető, ahol a magasabb üzemanyagárak gyorsan megjelentek a díjakban, míg a nem élelmiszer jellegű termékeknél a szállítási és logisztikai költségek okoztak drágulást. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az élelmiszerárak emelkedésének üteme lassult, ami a vásárlóerő gyengülésével magyarázható.
Negrescu szerint az infláció az év második felében fokozatosan mérséklődhet, és november-decemberre akár 4 százalék közelébe is süllyedhet. Szerinte ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy idén már nem ismétlődik meg a tavalyi, 60-70 százalékos energiaár-emelkedés, így a bázishatás lefelé húzhatja a mutatót. Ez a forgatókönyv az elemző szerint az olaj- és üzemanyagárak alakulásától, valamint az új kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől is függ. „A fogyasztás és különösen az építőipar élénkítése nélkül nehéz lesz tartós javulást elérni” – jegyezte meg Negrescu.
Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Enyhén csökkentek a hitelkamatok, mérséklődött a lakásárak emelkedése, a nettó átlagbér pedig éves szinten 5,5%-kal nőtt – ezzel magyarázható, hogy a lakosságot sújtó számos anyagi megterhelés ellenére 2026-ban elérhetők maradtak a lakáshitelek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!