
Kelemen Hunor szerint a mostani inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte elő
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő. Az RMDSZ elnöke a parlamentben nyilatkozott szerdán az újságíróknak, akik az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb inflációs adataira is reagáltatták.
2026. május 13., 13:272026. május 13., 13:27
Kelemen Hunor úgy véli, hogy a közel-keleti háború miatt nőttek az üzemanyagárak, és ez a termékek és szolgáltatások árában is elkerülhetetlenül megmutatkozik. „Ezt az inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte el” – szögezte le, hozzátéve, hogy a külső hatás nélkül 6–7 százalékos lenne jelenleg az infláció Romániában.
„Amikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk, természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet tenni, de nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki az Agerpres szerint.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy ebben a helyzetben az áfaemelés semmiképpen nem jöhet szóba, szerinte inkább az áfacsökkentést kellene komolyan megfontolni, és vonzóvá kell tenni az országot a Távol-Keletről, Ázsiából kivonuló és Európa felé közeledő beruházók számára.
– fogalmazott Kelemen Hunor.

A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mint ismeretes, az INS friss jelentése szerint a márciusi 9,87 százalékról
miután a szolgáltatások 13,04 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,39 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció szeptember-október táján 5-6 százalékra, az év végére pedig akár 4 százalék közelébe is csökkenhet, ha a makrogazdasági feltételek nem változnak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző, aki szerint várható volt a növekedés az áram és a földgáz árának áprilisi emelkedése, valamint az üzemanyagok drágulása miatt. A szakértő rámutatott: az áremelkedés leginkább a szolgáltatási szektorban volt érezhető, ahol a magasabb üzemanyagárak gyorsan megjelentek a díjakban, míg a nem élelmiszer jellegű termékeknél a szállítási és logisztikai költségek okoztak drágulást. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az élelmiszerárak emelkedésének üteme lassult, ami a vásárlóerő gyengülésével magyarázható.
Negrescu szerint az infláció az év második felében fokozatosan mérséklődhet, és november-decemberre akár 4 százalék közelébe is süllyedhet. Szerinte ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy idén már nem ismétlődik meg a tavalyi, 60-70 százalékos energiaár-emelkedés, így a bázishatás lefelé húzhatja a mutatót. Ez a forgatókönyv az elemző szerint az olaj- és üzemanyagárak alakulásától, valamint az új kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől is függ. „A fogyasztás és különösen az építőipar élénkítése nélkül nehéz lesz tartós javulást elérni” – jegyezte meg Negrescu.

Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Románia megyéiben alkalmazott víz- és csatornadíjak továbbra is jelentős eltérést mutatnak a közüzemi szolgáltatások országos szabályozó hatósága (ANRSC) által közzétett legfrissebb, 2026. május 1-jén érvényes adatok szerint.
Egyelőre csak a méregdrága külföldi cseresznye kapható a hazai piacokon, remélhetőleg hamarosan megjelenik a romániai termés is.
Tovább csökkentek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon: miután a Petrom és az OMV hétfőn délben lépett, kedd reggel a Rompetrol, a Lukoil és a MOL is követte őket.
Az idei év első három hónapjában 7,704 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 9,3 százalékkal, azaz 792,1 millió euróval kisebb, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Dacára annak, hogy a politikai válságnak koránt sincs vége, hétfőn is tovább erősödött a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2222 lej/eurós hivatalos referencia-árfolyamot tett közzé,.
A világ vezető acélcsőgyártója, a Tenaris felvásárolta a román Artrom Steel Tubes SA-t – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
A vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában az első negyedévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
szóljon hozzá!