Elfogadta a kormány szerdai ülésén a készpénzfizetés korlátozására, valamint a bankközi jutalék csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a továbbiakban a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
2014. április 02., 19:382014. április 02., 19:38
A kabinet eredetileg sürgősségi rendelettel fogadta volna el az intézkedéseket, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a hazai pénzintézetek azonban hevesen tiltakoztak a kártyás fizetésnél felszámolt bankközi jutalék mérséklése ellen, így a kormány úgy döntött, hogy a tervezetet a parlamentnek továbbítja.
Tízezer lejt lehet készpénzként kifizetni
A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint a jogi és magánszemélyek által tranzakció vagy kölcsön esetén az egymásnak fizetett készpénz maximális értéke napi 10 ezer lej lehet.
Ez vonatkozik az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyekre, a családi vállalkozásokra, a civil szervezetekre, az egyesületekre és a szabadfoglalkozást végzőkre is.
Az előírás áthágása esetén a jogi és magánszemélyeknek a maximális értéket meghaladó összeg 25 százalékát kell kifizetniük bírságként – ezt az eladónak és a vevőnek is le kellene rónia.
A tervezetet többen is bírálták: Mugur Isărescu jegybankelnök például a telkek adásvétele kapcsán jegyezte meg, hogy a kormány tagjai valószínűleg nem tudják, mekkora bürokráciával jár egy hasonló tranzakció lebonyolítása, aztán csodálkoznak, hogy mennyi föld marad parlagon.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azzal indokolta az intézkedést, hogy ezzel a kormány a bankkártya-használatot és más elektronikus fizetési módozatokat népszerűsítése, illetve hozzájárul az adócsalás visszaszorításához.
A bankközi jutalék csökkentésére is rábólintottak
A kabinet által szerdán elfogadott törvénytervezet egy másik pontja szerint a kártyás fizetéskor felszámított bankközi illetéket csökkentenék jelentős mértékben, a pénzintézetek így betéti kártya használata esetén legfeljebb az összeg 0,2 százalékát, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékát számolhatnák fel egymásnak kezelési költségként.
Noha az illetéket elméletileg a kártyaleolvasót birtokló banknak kellene fizetnie a kártyát kibocsátó pénzintézetnek, ezzel a kereskedőt terhelik. A határértéket be nem tartó bankok 10–200 ezer lejes bírságra számíthatnak. Az illeték értéke jelenleg 1–1,5 százalék közötti.
A bankközi jutalék mérséklésére az Európai Bizottság (EB) dolgozott ki egy projektet, amelynek alapján első körben a határon kívüli kártyás fizetés esetén csökkentenék az illetéket, az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel pedig ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A Ponta-kormány azonban jóval az EB által megadott határidő előtt bevezetné az intézkedést, az indoklás szerint ezzel a fogyasztóknak kedveznének, a boltok ugyanis csökkenthetnék termékeik árát.
A kabinetet emiatt is számos bírálat érte: Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatójának meglátása szerint az elképzelés csak akkor működne, ha Romániában egyrészt kevesebben fizetnének készpénzzel, és többen kártyával, illetve magasabbak lennének a jövedelmek.
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke ezzel szemben nemrég úgy nyilatkozott: Romániában túlságosan magasak jelenleg a bankközi jutalék, ezért indokolt lenne még azelőtt csökkenteni ezeket, hogy az Európai Parlament év végén elfogadná az erre vonatkozó előírást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!