Elfogadta a kormány szerdai ülésén a készpénzfizetés korlátozására, valamint a bankközi jutalék csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a továbbiakban a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
2014. április 02., 19:382014. április 02., 19:38
A kabinet eredetileg sürgősségi rendelettel fogadta volna el az intézkedéseket, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a hazai pénzintézetek azonban hevesen tiltakoztak a kártyás fizetésnél felszámolt bankközi jutalék mérséklése ellen, így a kormány úgy döntött, hogy a tervezetet a parlamentnek továbbítja.
Tízezer lejt lehet készpénzként kifizetni
A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint a jogi és magánszemélyek által tranzakció vagy kölcsön esetén az egymásnak fizetett készpénz maximális értéke napi 10 ezer lej lehet.
Ez vonatkozik az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyekre, a családi vállalkozásokra, a civil szervezetekre, az egyesületekre és a szabadfoglalkozást végzőkre is.
Az előírás áthágása esetén a jogi és magánszemélyeknek a maximális értéket meghaladó összeg 25 százalékát kell kifizetniük bírságként – ezt az eladónak és a vevőnek is le kellene rónia.
A tervezetet többen is bírálták: Mugur Isărescu jegybankelnök például a telkek adásvétele kapcsán jegyezte meg, hogy a kormány tagjai valószínűleg nem tudják, mekkora bürokráciával jár egy hasonló tranzakció lebonyolítása, aztán csodálkoznak, hogy mennyi föld marad parlagon.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azzal indokolta az intézkedést, hogy ezzel a kormány a bankkártya-használatot és más elektronikus fizetési módozatokat népszerűsítése, illetve hozzájárul az adócsalás visszaszorításához.
A bankközi jutalék csökkentésére is rábólintottak
A kabinet által szerdán elfogadott törvénytervezet egy másik pontja szerint a kártyás fizetéskor felszámított bankközi illetéket csökkentenék jelentős mértékben, a pénzintézetek így betéti kártya használata esetén legfeljebb az összeg 0,2 százalékát, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékát számolhatnák fel egymásnak kezelési költségként.
Noha az illetéket elméletileg a kártyaleolvasót birtokló banknak kellene fizetnie a kártyát kibocsátó pénzintézetnek, ezzel a kereskedőt terhelik. A határértéket be nem tartó bankok 10–200 ezer lejes bírságra számíthatnak. Az illeték értéke jelenleg 1–1,5 százalék közötti.
A bankközi jutalék mérséklésére az Európai Bizottság (EB) dolgozott ki egy projektet, amelynek alapján első körben a határon kívüli kártyás fizetés esetén csökkentenék az illetéket, az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel pedig ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A Ponta-kormány azonban jóval az EB által megadott határidő előtt bevezetné az intézkedést, az indoklás szerint ezzel a fogyasztóknak kedveznének, a boltok ugyanis csökkenthetnék termékeik árát.
A kabinetet emiatt is számos bírálat érte: Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatójának meglátása szerint az elképzelés csak akkor működne, ha Romániában egyrészt kevesebben fizetnének készpénzzel, és többen kártyával, illetve magasabbak lennének a jövedelmek.
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke ezzel szemben nemrég úgy nyilatkozott: Romániában túlságosan magasak jelenleg a bankközi jutalék, ezért indokolt lenne még azelőtt csökkenteni ezeket, hogy az Európai Parlament év végén elfogadná az erre vonatkozó előírást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!