Kártérítést kell hogy fizessenek az energiaszolgáltatók a fogyasztóknak az előre be nem jelentett áramszünetek esetén – az erre vonatkozó, az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) által kezdeményezett rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
2016. április 19., 15:052016. április 19., 15:05
2016. április 19., 15:332016. április 19., 15:33
A szabályozás szerint 30 lej kárpótlás jár a kisfeszültségű hálózatra kapcsolt fogyasztóknak, míg a középfeszültségű vezetékek esetében 200 lej, magasfeszültség esetén pedig 300 lej a szolgáltatók által fizetendő összeg.
A kártérítést városokban a 8 óránál, falvakban pedig a 18 óránál tovább tartó áramszünet esetén kell leróni, illetve amennyiben az áramkimaradást kedvezőtlen időjárási körülmények okozzák, a határérték 48 óra. Ezek az előírások 2018 végéig vannak érvényben, 2019-től pedig hat, valamint 12 órára módosul az időintervallum, ami után kárpótlás jár a városi és vidéki fogyasztóknak.
A rendelet azt is szabályozza, hogy a lakosok 2019 januárjától abban az esetben is kártérítést kapnak, ha egymás után tizenkét alkalommal következik be egyenként három percnél hosszabb, előre be nem jelentett áramszünet, vidéken 24 áramkimaradás lesz előírva. A szolgáltató által fizetendő összeg ebben az esetben alkalmankként 30 lej lesz.
Az ANRE arról is rendelkezett, hogy 40 és 130 lejes kártérítés jár abban az esetben, ha a szolgáltató 15 napon belül nem válaszol az áramszünetek okának magyarázatát igénylő, írásban megfogalmazott kérésekre. A dokumentum ugyanakkor 90 és 270 lej közötti kárpótlást ír elő, amennyiben a szolgáltató nem kapcsolja vissza a villanyhálózatra az ügyfelet két nappal az elmaradás kifizetése után. Június 30-áig az összegeket a fogyasztó kérése nyomán kell kifizetni, míg július elsejétől a szolgáltatónak kötelessége lesz automatikusan leróni a kártérítést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!