Kártérítést kell hogy fizessenek az energiaszolgáltatók a fogyasztóknak az előre be nem jelentett áramszünetek esetén – az erre vonatkozó, az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) által kezdeményezett rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
2016. április 19., 15:052016. április 19., 15:05
2016. április 19., 15:332016. április 19., 15:33
A szabályozás szerint 30 lej kárpótlás jár a kisfeszültségű hálózatra kapcsolt fogyasztóknak, míg a középfeszültségű vezetékek esetében 200 lej, magasfeszültség esetén pedig 300 lej a szolgáltatók által fizetendő összeg.
A kártérítést városokban a 8 óránál, falvakban pedig a 18 óránál tovább tartó áramszünet esetén kell leróni, illetve amennyiben az áramkimaradást kedvezőtlen időjárási körülmények okozzák, a határérték 48 óra. Ezek az előírások 2018 végéig vannak érvényben, 2019-től pedig hat, valamint 12 órára módosul az időintervallum, ami után kárpótlás jár a városi és vidéki fogyasztóknak.
A rendelet azt is szabályozza, hogy a lakosok 2019 januárjától abban az esetben is kártérítést kapnak, ha egymás után tizenkét alkalommal következik be egyenként három percnél hosszabb, előre be nem jelentett áramszünet, vidéken 24 áramkimaradás lesz előírva. A szolgáltató által fizetendő összeg ebben az esetben alkalmankként 30 lej lesz.
Az ANRE arról is rendelkezett, hogy 40 és 130 lejes kártérítés jár abban az esetben, ha a szolgáltató 15 napon belül nem válaszol az áramszünetek okának magyarázatát igénylő, írásban megfogalmazott kérésekre. A dokumentum ugyanakkor 90 és 270 lej közötti kárpótlást ír elő, amennyiben a szolgáltató nem kapcsolja vissza a villanyhálózatra az ügyfelet két nappal az elmaradás kifizetése után. Június 30-áig az összegeket a fogyasztó kérése nyomán kell kifizetni, míg július elsejétől a szolgáltatónak kötelessége lesz automatikusan leróni a kártérítést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!