
Egyre többen keresik fel a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodáit, éves szinten ez eléri a 4-500-as nagyságrendet is. Természetesen nem minden megkeresés személyes, vannak, akik telefonon vagy villámpostán lépnek kapcsolatban az irodákkal – közölte a Krónika kérdésére Bíró Bíborka Eszter, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa a Gazdasági együttműködés a Kárpát medencében címmel megtartott előadását követően.
2014. március 13., 20:022014. március 13., 20:02
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szakosztálya által megrendezett előadáson Bíró Bíborka Eszter (képünkön) kifejtette: tipikusan két helyzet fordul elő a megkeresések során: akad olyan, aki csak egy címlistát kér,mások viszont a konkrét tárgyalás megszervezését igénylik.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat infrastruktúráját ugyanis fel lehet használni üzleti tárgyalások lebonyolítására.
Megtudtuk, elsősorban cégalapítással kapcsolatos, jogi és adótanácsadási kérdésekkel keresik meg őket a vállalkozók.
Ugyanakkor különböző befektetési lehetőségek után is érdeklődnek az üzletemberek, a különböző piacok feltérképezéséről, hová lehet terjeszkedni, mi az aktuális helyzet Romániában. A legtöbb megkeresés a kereskedelem területéről érkezik, az iparágak közül a legtöbb cég informatikában, illetve az élelmiszeriparban érdekelt.
Bíró Bíborka Eszter ugyanakkor elmondta, a 2012 májusában létrejött és Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön működő irodahálózatnak kedvező fogadtatása volt – a legnehezebb feladatuk az volt, hogy megismertessék magukat az érdekelt vállalkozásokkal, üzletemberekkel.
Hozzáfűzte: a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő irodahálózat számos rendezvényt szervez: különböző szakmai és oktatási programok egyaránt előfordulnak a kínálatukban. Többek közt műhelymunkát szerveznek a kis- és közepes vállalkozásoknak, továbbá különböző konferenciákat, üzletember-találkozókat hoznak tető alá.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!