
Egyre többen keresik fel a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodáit, éves szinten ez eléri a 4-500-as nagyságrendet is. Természetesen nem minden megkeresés személyes, vannak, akik telefonon vagy villámpostán lépnek kapcsolatban az irodákkal – közölte a Krónika kérdésére Bíró Bíborka Eszter, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa a Gazdasági együttműködés a Kárpát medencében címmel megtartott előadását követően.
2014. március 13., 20:022014. március 13., 20:02
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szakosztálya által megrendezett előadáson Bíró Bíborka Eszter (képünkön) kifejtette: tipikusan két helyzet fordul elő a megkeresések során: akad olyan, aki csak egy címlistát kér,mások viszont a konkrét tárgyalás megszervezését igénylik.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat infrastruktúráját ugyanis fel lehet használni üzleti tárgyalások lebonyolítására.
Megtudtuk, elsősorban cégalapítással kapcsolatos, jogi és adótanácsadási kérdésekkel keresik meg őket a vállalkozók.
Ugyanakkor különböző befektetési lehetőségek után is érdeklődnek az üzletemberek, a különböző piacok feltérképezéséről, hová lehet terjeszkedni, mi az aktuális helyzet Romániában. A legtöbb megkeresés a kereskedelem területéről érkezik, az iparágak közül a legtöbb cég informatikában, illetve az élelmiszeriparban érdekelt.
Bíró Bíborka Eszter ugyanakkor elmondta, a 2012 májusában létrejött és Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön működő irodahálózatnak kedvező fogadtatása volt – a legnehezebb feladatuk az volt, hogy megismertessék magukat az érdekelt vállalkozásokkal, üzletemberekkel.
Hozzáfűzte: a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő irodahálózat számos rendezvényt szervez: különböző szakmai és oktatási programok egyaránt előfordulnak a kínálatukban. Többek közt műhelymunkát szerveznek a kis- és közepes vállalkozásoknak, továbbá különböző konferenciákat, üzletember-találkozókat hoznak tető alá.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
szóljon hozzá!