
Immár Traian Băsescu államfőn múlik, hogy hatályba lépnek-e a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) öt százalékpontos csökkentésére, valamint a közalkalmazottak, kismamák és nyugdíjasok pénzügyi amnesztiájára vonatkozó törvénytervezetek, miután a képviselőház – döntéshozó kamaraként – kedden mindegyik javaslatot elfogadta.
2014. szeptember 09., 19:292014. szeptember 09., 19:29
Az államelnök egyrészt az alkotmánybírósághoz fordulhat, az amnesztiára vonatkozó tervezeteket pedig visszaküldheti a parlamentnek. Az alsóház keddi ülésén elutasította az államelnök azon kérését, hogy tárgyalják újra a tb-csökkentésre vonatkozó tervezetet, és változatlan formában fogadta el a javaslatot, amelyet mindegyik politikai alakulat támogatott. Ioana Petrescu pénzügyminiszter az ülés előtt úgy fogalmazott: merész és vállalkozóbarát javaslatról van szó, az intézkedés nyomán keletkezett hiány kitöltésére pedig elmondása szerint megvannak a forrásaik.
Gheorghe Ialomiţianu demokrata-liberális (PDL) képviselő, volt pénzügyi tárcavezető szintén hatékony kezdeményezésnek tartotta a hozzájárulás mérséklését, ugyanakkor bírálta a Ponta-kormányt az elmúlt időszakban bevezetett adók és illetékek miatt. Mint rámutatott: a kabinet megfojtja az üzleti szférát a kirótt terhekkel, ezért sürgősen további intézkedésekkel kell mérsékelni a vállalkozókra nehezedő pénzügyi nyomást.
Mint ismeretes, a kormány még júniusban elfogadta az adótörvénykönyv 2003/571-es törvényének módósítására vonatkozó, a tb-csökkentést előíró tervezetet, amelyet nem sokkal később a parlament mindkét háza jóváhagyott. Traian Băsescu azonban július végén visszautasította a jogszabály kihirdetését, és a tervezetet visszaküldte a parlamentnek, amely most újból elfogadta a javaslatot.
Noha a tb-csökkentést október elsejétől kellene alkalmazni, a képviselők úgy szavazták meg a törvényt, hogy az a hatályba lépésétől számítva csak a következő hónaptól lesz alkalmazva, így az intézkedés késhet az eredeti tervekhez képest. Az államfő immár egyféleképpen járhat el a törvény hatályba lépésének megakadályozása érdekében: az alkotmánybírósághoz fordulhat.
Băsescu júliusban azzal érvelt, hogy a költségvetési terv szerint a társadalombiztosítási büdzsében idén 12,5 milliárd lejes a deficit, a gazdaság így nem bírná el a hozzájárulás mérséklését. Az államelnök emlékeztetett: Románia nemzetközi hitelezőivel szemben is vállalta, hogy alacsony szinten tartja a költségvetési deficitet.
A képviselőház kedden döntéshozó kamaraként a kismamák és a nyugdíjasok pénzügyi amnesztiájára is rábólintott, illetve azt a tervezetet is elfogadta, amely szerint az amnesztiát nemcsak a pedagógusok esetében alkalmazzák, hanem mindegyik közalkalmazottra kiterjesztik. A kabinet tájékoztatása szerint az intézkedések közel 100 ezer állampolgárt érintenek.
Rovana Plumb munkaügyi miniszter kedden kifejtette: az amnesztia nyomán 20 ezer kismama, 50 ezer nyugdíjas és 25 ezer közalkalmazott mentesül a korábban rendszerhiba miatt jogtalanul odaítélt juttatások visszafizetése alól. A tárcavezető azt is elmondta: az amnesztia körülbelül 400 millió lejes hiányt okoz majd az államkasszában ebben az évben. Plumb szerint a rendelkezés azért nem érinti hátrányosan a költségvetést, mert a büdzsé tervezésénél nem számoltak a jogosulatlanul felvett juttatások behajtásával. Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akik hamis igazoló iratokkal szereztek jogosulatlan járandóságot.
A kedden elfogadott tervezetekkel kapcsolatban a jobboldali ellenzéki politikusok – noha ők is megszavazták a javaslatot – úgy vélték, elsősorban kampányintézkedések a közelgő államelnöki választásokra való tekintettel. Az egyik nemzeti-liberális (PNL) képviselő az alsóház előtti felszólalásában úgy fogalmazott: a projektek az államfőjelölt Victor Ponta kampánygesztusaiként értelmezhetők. Hasonlóan vélekedett egy PDL-s képviselő is, aki arra kérdezett rá: „Hogyan fogja fenntartani az ország a kampányígéretek által túlterhelt gazdaságot?”
Mint ismeretes, az eredetileg a pedagógusokat érintő pénzügyi amnesztiát múlt héten terjesztette ki a szenátus minden közalkalmazottra. Az érintetteknek egy korábban odaítélt bérpótlékot kellett volna visszafizetniük az államnak, amelyről a számvevőszék megállapította, hogy jogtalanul utalták ki az állami alkalmazottaknak. Miután a tervezetet mindkét ház elfogadta, a jogszabályt már csak Traian Băsescunak kell kihirdetnie a hatályba lépéshez, az államfő azonban vissza is küldheti a törvényt a parlamentnek.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!