Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti alapkamatszintet csütörtöki kihelyezett, pozsonyi kamatdöntő ülésén.
2013. május 03., 10:332013. május 03., 10:33
A szervezet legutóbb – a mostanihoz hasonló 25 bázispontos vágással – 2012. júliusában változtatott az alapkamaton, akkor 1 százalékról 0,75 százalékra süllyedt a szervezet irányadó refinanszírozási kamatrátája.
Az EKB kormányzótanácsában erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett – közölte Mario Draghi, a szervezet elnöke a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. Mint részletezte, a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta a kamatszint lefaragását, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. Mario Draghi bejelentette: legalább a jövő év közepéig érvényben marad a háromhónapos és rövidebb lejáratú likviditási eszközök esetében a teljes és fix kamatszint melletti kihelyezés. A döntés összhangban van a szervezet 2 százalékos inflációs céljával, hiszen a fogyasztói árak kellően lehorgonyzottak. A testület figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket, és szükség esetén készen áll változtatni politikáján – tette hozzá.
Draghi arról is beszélt, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, így a jelenlegi, lassúbb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket. Úgy fogalmazott: mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek. Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Mario Draghi leszögezte: a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg.
Egyébként a hírügynökségi felmérésekbe bevont banki elemzők szűk többsége kamatcsökkentést várt. A kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat az elmúlt időszakban az indokolta, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítményének gyengülését jelző adatok jelentek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!