Alacsonyabb összegű hitelrészletet fizethetnek ezentúl azok, akiknek lejalapú kölcsönt kell törleszteniük, miután hétfőn a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa 50 bázisponttal 4,5 százalékra csökkentette az alapkamatot.
2013. augusztus 05., 16:102013. augusztus 05., 16:10
Mugur Isărescu, a jegybank elnöke (fotó) a döntést követő sajtótájékoztatóján természetesnek nevezte a lépést, ami mögött elmondása szerint az infláció alakulása áll. A központi pénzintézet illetékesei ugyanis úgy ítélik meg, hogy a következő két hónapban az infláció lényegesen csökkenni fog, főként annak betudhatóan, hogy a tavalyinál sokkal jobb mezőgazdasági termésre számíthatunk. Isărescu arra számít, hogy amikor jövő héten bejelentik a hivatalos júliusi inflációs adatokat, akkor több százalékos csökkenésről lehet beszélni, s hasonló trendeket vár augusztusban is. Mint fogalmazott, meredek csökkenés várható az inflációs görbén, nagyobb léptékű, mint amire néhány hónapja számítani lehetett.
Az elemzők egyébként számítottak a kamatvágásra, azonban többségük azt mondta, hogy annak mértéke csupán 25 bázispont lesz. A Romániában tevékenykedő banki és pénzügyi elemzők egyesületében végzett felmérés szerint a tizenkilenc megkérdezettből tizennégy 4,75 százalékos alapkamatot vetített előre, a többiek kamattartást jósoltak. A szakemberek csak decemberre vártak 4,5 százalékos alapkamatot, s 4,25 százalékos értéket 2014 decemberére vetítettek előre.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank július elsején 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette a 2012 márciusa óta változatlan alapkamatot. A jegybank egyébként még 2011 novemberében kezdett kamatcsökkentési ciklust, amelynek a tavaly áprilisi kormányváltás vetett véget. A szakemberek viszont most az irányadó kamat további lassú csökkenését valószínűsítik.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!