
Új román–magyar kereskedelmi kamara alakult a múlt héten Magyarországon. A ROChamről azonban az első hivatalos közleményen kívül semmit nem lehet tudni.
2014. március 03., 19:402014. március 03., 19:40
Megtartotta első ülését az újonnan alapított Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (ROCham) – közölte a szervezet közleményére hivatkozva az MTI. Tájékoztatásuk szerint a kamara létrehozását üdvözölte Titus Corlăţean román külügyminiszter is, amikor a múlt héten találkozott Takács Jánossal, a szervezet elnökével és Erdélyi László igazgatósági taggal.
A külügyminiszter szerint az új kamara magas szinten járul majd hozzá a két ország bilaterális kereskedelmének fenntartható és harmonikus fejlődéséhez. A ROCham számos vállalat és magánszemély kezdeményezésével jött létre, céljai közé tartozik a két ország közötti párbeszéd lehetőségének megteremtése, szemléletmódjuk megvitatása, illetve a gazdasági kapcsolatok támogatása Románia és Magyarország között.
A kamara támogatja tagjai tevékenységét, és erősíteni kívánja a cserekapcsolatok növekedését gazdasági, üzleti, kereskedelmi és tudományos területeken. Az alapító tagok között van a nagykárolyi Ardealul Rt., a Coca-Cola Magyarország, az E-2000 Consult, a GIDE Loyrette Nouel, az ING Biztosító, a Kraft & Associates, a Mediapartners, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank, a Rail Cargo Carrier, Takács János és a UPC Magyarország – olvasható a közleményben.
A Krónika a közlés nyomán arra volt kíváncsi, hogy miután már 2006-ban megalakult a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, miért volt szükség egy párhuzamos intézményre. A ROCham képviselőit nem sikerült megszólaltatnunk, mert egyelőre nem találtunk elérhetőséget a szervezethez.
Csigi Levente, a Kárpátia ügyvezető igazgatója eközben a Krónika megkeresésére leszögezte, arra kell törekedni, hogy a két kamara ne párhuzamosan, hanem együtt működjön, éppen ezért nem érti, miért nem értesítették az általa igazgatott iparkamarát a hasonló szervezet létrejöttéről, ám meglátása szerint ez hamarosan rendeződni fog.
Csigi hangsúlyozta, a nyolc éve Kolozsváron megalakult Kárpátia a magyar üzletemberek érdekeit képviseli Romániában, valószínűnek tartja, hogy az újonnan létrejött szervezet a romániai üzletemberek érdekeit képviseli Magyarországon. „Mindannyiunk érdeke a hatékony együttműködés\" – mondta Csigi Levente.
Az OTP Bank mind a két iparkamara alapítótagja. Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy ha egy szülőnek sok gyereke van, mindegyiket szereti. „A gazdasági együttműködést és a gazdaság élénkítést felvállaló kamarai szervezetekből soha nem lehet elég, mindegyiknek megvan a maga szerepe, elsősorban a magyar–román üzleti kapcsolatokat kell támogatniuk. Magyarország Románia egyik fontos külkereskedelmi partnere, a két ország közötti kereskedelmi volumen csak az első válságévben csökkent, azóta folyamatosan növekszik, rendkívül dinamikus a kapcsolat. A két ország gazdaságilag egymásra van utalva\" – fejtette ki Diósi László.
A Magyarországról érkező befektetők Romániában a harmadik-negyedik legnépesebbek, tőkeerőben talán nem a legerősebbek, de számban előkelő helyen állnak. Ezek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, amit a kamarák tovább erősíthetnek, a magyarországi üzletemberek érdekeit Romániában, a romániai vállalkozókét pedig Magyarországon képviselhetik.
„Ezt teszi sajátos eszközeivel az OTP Bank is, mind a két jegybankkal van szerződésünk, a garanciaügynökségekkel, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-vel is szerződéses viszonyban állunk, vannak olyan pénzforgalmi és egyéb termékeink, melyek a két ország közötti kereskedelmi forgalomra vannak optimalizálva\" – szögezte le az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!