Kalandpark Málnásfürdőn

A tulajdonos nem fektetett be semmit, az épületekre lakat került, a turisták elmaradtak. A brassói vállalkozó utoljára 2007-ben ajánlotta fel a málnási önkormányzatnak a létesítményeket, akkor 700 ezer eurót kért. Kasléder József polgármester a Krónika kérdésére elmondta, múlt héten találkozott az üzletemberrel, megkezdték a tárgyalásokat az esetleges adásvételről, bár az árról még nem esett szó. Az elöljáró szerint a turisztikai létesítményeket kormányprogrammal fel lehetne újítani, és így újra be lehetne azokat kapcsolni a turisztikai körforgásba.

Mint részletezte, erről már tárgyaltak Elena Udrea idegenforgalmi miniszterrel is. Ahhoz azonban, hogy finanszírozást lehessen igényelni, a helyi önkormányzatnak meg kell szereznie az ingatlanok tulajdonjogát. A polgármester elmondása szerint még nem tudják, honnan lesz pénz a vételárra, de ha kell, részletekben fizetik ki. Kasléder ugyanakkor bizakodó, szerinte a lényeg, hogy legyen akarat az eladásra és a vásárlásra is. Ioan Niculae azonban visszafogottabb. Mint hangoztatta, ő hajlandó eladni málnási tulajdonait, de szerinte a községnek nincs annyi pénze, hogy kifizessék ezek ellenértékét. A vállalkozó elismerte, nem fektetett be semmit Málnásfürdőn, viszont – hangsúlyozta – kifizette az állam felé felhalmozott adósságokat.

„Málnásfürdőn is ugyanaz a helyzet, mint a sepsiszentgyörgyi Bodok Szálló esetében, én eladnám, de nem akad, aki megvenné” – fogalmazott Niculae. Az önkormányzat eközben próbál változtatni a kialakult helyzeten, visszaadni Málnásfürdő egykori fényét, kihasználni a meglevő természeti adottságokat. Már évekkel ezelőtt elkészítették egy élményfürdő terveit, a becslések szerint több mint 19 millió euróba kerülő beruházást részben európai uniós pályázatokból valósítanák meg. A tervezett költségeket és bevételeket figyelembe véve a befektetés 12 év alatt térülne meg. A gazdasági válság miatt azonban a potenciális beruházók elmaradtak, így egyelőre, de – hangsúlyozta Kasléder – nem végleg mondtak le az aquapark megvalósításáról. Inkább kivitelezhetőnek tartják ezzel szemben a kalandpark kiépítését, amely a Málnás-patak völgyének felső részében helyezkedne el, négy kilométer távolságra a falut átszelő 12-es országúttól.

A fejlesztésnek helyet adó 13,8 hektár terület az önkormányzat tulajdonában van. A kalandparkba sípálya, menedékház, szánkópálya, túrasípálya, kerékpárpálya, drótkötélpálya, nyári bobpálya, tanösvény, gyermekjátszópark várná a turistákat. A beruházás értéke 35 millió euró, ami nyolc év alatt megtérül. Kasléder József szerint feltétlenül tenni kell valamit, ellenkező esetben a fürdőtelep leépülése folytatódik, villái sorra összeomlanak, gyógyforrásai lassan elapadnak. Málnásfürdő térségében végződik a Dél-Hargita hegység vonulata, a vulkanikus eredetű kőzeteket átvágó törésvonalak mentén gazdag ásványvíz- és szén-dioxid-feltörések vannak, amelyek mofettákat hoznak létre. A 18. században a Semsey család kezdte a fürdő kiépítését egy gerendákkal bélelt medencével, amelyet Lobogónak neveztek el. 1893-ban adták át a kétmedencés Herkules-fürdőt. Az üdülőtelep 1989 után teljes hanyatlásnak indult.