Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban és az eurózónában is a vártnál nagyobb volt az ipari termelés növekedése idén júniusban májushoz képest, de Románia volt az az ország az EU-ban, ahol a legnagyobb mértékben csökkent – derül ki az Európai Statisztikai Intézet (Eurostat) pénteken közzétett adataiból.
2022. augusztus 12., 15:012022. augusztus 12., 15:01
2022. augusztus 12., 15:042022. augusztus 12., 15:04
Ezek szerint az ipari termelés az euróövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban pedig 0,6 százalékkal nőtt júniusban májushoz képest. A legnagyobb arányú növekedést Írországban (6,7 százalék) és Máltában (4,8) jegyezték. A legnagyobb mértékű csökkenést Romániában (3,9 százalék) és Belgiumban (2,2) regisztrálták – közölte az Agerpres.
Éves szinten 2022 júniusában 2021 júniusához képest az ipari termelés az euróövezetben 2,4 százalékkal, az Európai Unióban pedig 3,2 százalékkal nőtt. A tagállamok közül Írországban (25,4 százalék) és Dániában (25) nőtt a legnagyobb mértékben.
A legnagyobb csökkenést Belgiumban (mínusz 11,6 százalék), Szlovákiában (mínusz 5,7) és Romániában (mínusz 5,7) regisztrálták. Utóbbi országban az ipari termelés a májusi 2,6 százalékos növekedés után júniusban 3,9 százalékkal esett vissza.
Az euróövezet ipari termelésének júniusi növekedése háromszorosa volt a Reuters által megkérdezett elemzők előrejelzésének, akik az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos, éves szinten pedig 0,8 százalékos növekedésre számítottak.
Az ipari termelés a nyers adatok szerint májushoz képest 4,7 százalékkal csökkent, olyan körülmények között, hogy a villamosenergia-termelés és -ellátás 5,3 százalékkal, a feldolgozóipar 4,8 százalékkal, a bányászat és kőfejtés 0,7 százalékkal mérséklődött.
Ugyanebben az időszakban a munkanaphatással korrigált, illetve szezonálisan kiigazított adatok szerint az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent, ami a villamosenergia-termelés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz-, melegvíz- és légkondicionálás (-4 százalék) és a feldolgozóipar (-2,8) visszaesésével magyarázható. Ezzel szemben a bányászat és kőfejtés 1,6 százalékkal nőtt.
Az előző év azonos hónapjához képest 2022 júniusában az ipari termelés 2 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint, mivel visszaesett a termelés a következő ágazatokban: villamosenergia-, gáz-, hő-, melegvíz- és légkondicionáló-szolgáltatás (-8,6 százalék), bányászat és kőfejtés (-4,5 százalék) és feldolgozóipar (-0,8).
Ez a villamosenergia-termelés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz-, melegvíz- és légkondicionálás (-9 százalék), a bányászat és kőfejtés (-5) és a feldolgozóipar (-3,3) visszaesésével magyarázható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!