Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban és az eurózónában is a vártnál nagyobb volt az ipari termelés növekedése idén júniusban májushoz képest, de Románia volt az az ország az EU-ban, ahol a legnagyobb mértékben csökkent – derül ki az Európai Statisztikai Intézet (Eurostat) pénteken közzétett adataiból.
2022. augusztus 12., 15:012022. augusztus 12., 15:01
2022. augusztus 12., 15:042022. augusztus 12., 15:04
Ezek szerint az ipari termelés az euróövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban pedig 0,6 százalékkal nőtt júniusban májushoz képest. A legnagyobb arányú növekedést Írországban (6,7 százalék) és Máltában (4,8) jegyezték. A legnagyobb mértékű csökkenést Romániában (3,9 százalék) és Belgiumban (2,2) regisztrálták – közölte az Agerpres.
Éves szinten 2022 júniusában 2021 júniusához képest az ipari termelés az euróövezetben 2,4 százalékkal, az Európai Unióban pedig 3,2 százalékkal nőtt. A tagállamok közül Írországban (25,4 százalék) és Dániában (25) nőtt a legnagyobb mértékben.
A legnagyobb csökkenést Belgiumban (mínusz 11,6 százalék), Szlovákiában (mínusz 5,7) és Romániában (mínusz 5,7) regisztrálták. Utóbbi országban az ipari termelés a májusi 2,6 százalékos növekedés után júniusban 3,9 százalékkal esett vissza.
Az euróövezet ipari termelésének júniusi növekedése háromszorosa volt a Reuters által megkérdezett elemzők előrejelzésének, akik az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos, éves szinten pedig 0,8 százalékos növekedésre számítottak.
Az ipari termelés a nyers adatok szerint májushoz képest 4,7 százalékkal csökkent, olyan körülmények között, hogy a villamosenergia-termelés és -ellátás 5,3 százalékkal, a feldolgozóipar 4,8 százalékkal, a bányászat és kőfejtés 0,7 százalékkal mérséklődött.
Ugyanebben az időszakban a munkanaphatással korrigált, illetve szezonálisan kiigazított adatok szerint az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent, ami a villamosenergia-termelés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz-, melegvíz- és légkondicionálás (-4 százalék) és a feldolgozóipar (-2,8) visszaesésével magyarázható. Ezzel szemben a bányászat és kőfejtés 1,6 százalékkal nőtt.
Az előző év azonos hónapjához képest 2022 júniusában az ipari termelés 2 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint, mivel visszaesett a termelés a következő ágazatokban: villamosenergia-, gáz-, hő-, melegvíz- és légkondicionáló-szolgáltatás (-8,6 százalék), bányászat és kőfejtés (-4,5 százalék) és feldolgozóipar (-0,8).
Ez a villamosenergia-termelés és -szolgáltatás, valamint a hő-, gáz-, melegvíz- és légkondicionálás (-9 százalék), a bányászat és kőfejtés (-5) és a feldolgozóipar (-3,3) visszaesésével magyarázható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!