Jövőre csúcson lesz a romániai gazdasági növekedés, majd lelassul

Szerinte ez a 4 százalékos bővülés az elkövetkező években nem tud megismétlődni, mivel nincsenek befektetések, s ami van, az gyenge.

„Például az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) 5 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál az elkövetkező évekre, és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos bővülését látja egy adott ponton. Számomra ez kevésbé hihető, mivel nem történtek beruházások. Nem volt még olyan ország ezen a világon, ahol csak a fogyasztás hosszú távú növekedéshez vezetett volna” – magyarázta a szakember.

Ő ugyanis úgy véli, hogy amennyiben nem történnek befektetések, főként közpénzekből, a 2016-os év csúcsot jelenthet a gazdasági növekedés terén, a bővülés üteme azonban 2017-re már 3,5 százalék körüli értékre lassulhat.

Ionuţ Dumitru egyúttal arról is beszélt, hogy a jelenlegi –1,6 százalékos szintről –2 százalék alá fog süllyedni jövő év elején az infláció, azonban 2,5-3 százalékra nő majd, amint elmúlik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésének a hatása.

„Az adótörvénykönyv egyensúlytalan, mivel csak a fogyasztást serkenti, és csak igen kis mértékben a beruházásokat. Úgy látjuk, hogy egyensúlytalanságok körvonalazódnak. A 6 százalék fölötti értékkel bővülő fogyasztás mellett bizonyára egyensúlytalanságokra kell számítanunk, amelyek már látszanak is. Vagyis a kereskedelmi mérleg elég gyorsan romlik, az importok jóval gyorsabban bővülnek, mint a kivitel, így a behozatal máris negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki a Pénzügyi Tanács elnöke.

Mint rámutatott, másik lehetséges hatást az inflációs nyomás jelentheti, amit az áfacsökkentéssel kendőznek el. „Amint elmúlik az áfacsökkentésnek az inflációra gyakorolt hatása, a pénzhígulás üteme valószínűleg vissza fog térni a 2,5-3 százalék körüli szintre, ami európai szinten egyáltalán nem számít alacsonynak” – vallja Ionuţ Dumitru.

Ebben az összefüggésben a Pénzügyi Tanács arra számít, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) a jelenlegi 1,75 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, nincs ugyanis hely egy újabb csökkentésre, mivel az adóügyi serkentések elkezdik éreztetni hatásukat, és egyensúlytalanságok fognak megjelenni a gazdaságban.

„Jövőben a monetáris politika terén még egy keményebb ciklus is szóba jöhet, talán a jövő év végén, 2017 elején. Nincs, ahogy ne legyen inflációs nyomás, amikor a fizetések nagyon gyorsan nőnek, a fogyasztás hat százalék feletti értékkel nő, a bizalom nagyon erős. A kiigazítás akkor történik meg, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat” – vallja Dumitru.