Jövőre éri el a csúcsát a román gazdasági növekedés, azután lassulásnak indul annak üteme – vallja Ionuţ Dumitru. A Pénzügyi Tanács elnöke kedden egy konferencián beszélt a témáról, mondván, 2016-ban a bruttó hazai termék (GDP) bővülése eléri majd a 4 százalékot, 2017-ben viszont már csak 3,5 százalékot mérhetnek.
2015. december 09., 14:362015. december 09., 14:36
2015. december 09., 16:592015. december 09., 16:59
Szerinte ez a 4 százalékos bővülés az elkövetkező években nem tud megismétlődni, mivel nincsenek befektetések, s ami van, az gyenge.
„Például az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) 5 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál az elkövetkező évekre, és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos bővülését látja egy adott ponton. Számomra ez kevésbé hihető, mivel nem történtek beruházások. Nem volt még olyan ország ezen a világon, ahol csak a fogyasztás hosszú távú növekedéshez vezetett volna” – magyarázta a szakember.
Ő ugyanis úgy véli, hogy amennyiben nem történnek befektetések, főként közpénzekből, a 2016-os év csúcsot jelenthet a gazdasági növekedés terén, a bővülés üteme azonban 2017-re már 3,5 százalék körüli értékre lassulhat.
Ionuţ Dumitru egyúttal arról is beszélt, hogy a jelenlegi –1,6 százalékos szintről –2 százalék alá fog süllyedni jövő év elején az infláció, azonban 2,5-3 százalékra nő majd, amint elmúlik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésének a hatása.
„Az adótörvénykönyv egyensúlytalan, mivel csak a fogyasztást serkenti, és csak igen kis mértékben a beruházásokat. Úgy látjuk, hogy egyensúlytalanságok körvonalazódnak. A 6 százalék fölötti értékkel bővülő fogyasztás mellett bizonyára egyensúlytalanságokra kell számítanunk, amelyek már látszanak is. Vagyis a kereskedelmi mérleg elég gyorsan romlik, az importok jóval gyorsabban bővülnek, mint a kivitel, így a behozatal máris negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki a Pénzügyi Tanács elnöke.
Mint rámutatott, másik lehetséges hatást az inflációs nyomás jelentheti, amit az áfacsökkentéssel kendőznek el. „Amint elmúlik az áfacsökkentésnek az inflációra gyakorolt hatása, a pénzhígulás üteme valószínűleg vissza fog térni a 2,5-3 százalék körüli szintre, ami európai szinten egyáltalán nem számít alacsonynak” – vallja Ionuţ Dumitru.
Ebben az összefüggésben a Pénzügyi Tanács arra számít, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) a jelenlegi 1,75 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, nincs ugyanis hely egy újabb csökkentésre, mivel az adóügyi serkentések elkezdik éreztetni hatásukat, és egyensúlytalanságok fognak megjelenni a gazdaságban.
„Jövőben a monetáris politika terén még egy keményebb ciklus is szóba jöhet, talán a jövő év végén, 2017 elején. Nincs, ahogy ne legyen inflációs nyomás, amikor a fizetések nagyon gyorsan nőnek, a fogyasztás hat százalék feletti értékkel nő, a bizalom nagyon erős. A kiigazítás akkor történik meg, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat” – vallja Dumitru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!