Jövőre éri el a csúcsát a román gazdasági növekedés, azután lassulásnak indul annak üteme – vallja Ionuţ Dumitru. A Pénzügyi Tanács elnöke kedden egy konferencián beszélt a témáról, mondván, 2016-ban a bruttó hazai termék (GDP) bővülése eléri majd a 4 százalékot, 2017-ben viszont már csak 3,5 százalékot mérhetnek.
2015. december 09., 14:362015. december 09., 14:36
2015. december 09., 16:592015. december 09., 16:59
Szerinte ez a 4 százalékos bővülés az elkövetkező években nem tud megismétlődni, mivel nincsenek befektetések, s ami van, az gyenge.
„Például az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) 5 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál az elkövetkező évekre, és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos bővülését látja egy adott ponton. Számomra ez kevésbé hihető, mivel nem történtek beruházások. Nem volt még olyan ország ezen a világon, ahol csak a fogyasztás hosszú távú növekedéshez vezetett volna” – magyarázta a szakember.
Ő ugyanis úgy véli, hogy amennyiben nem történnek befektetések, főként közpénzekből, a 2016-os év csúcsot jelenthet a gazdasági növekedés terén, a bővülés üteme azonban 2017-re már 3,5 százalék körüli értékre lassulhat.
Ionuţ Dumitru egyúttal arról is beszélt, hogy a jelenlegi –1,6 százalékos szintről –2 százalék alá fog süllyedni jövő év elején az infláció, azonban 2,5-3 százalékra nő majd, amint elmúlik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésének a hatása.
„Az adótörvénykönyv egyensúlytalan, mivel csak a fogyasztást serkenti, és csak igen kis mértékben a beruházásokat. Úgy látjuk, hogy egyensúlytalanságok körvonalazódnak. A 6 százalék fölötti értékkel bővülő fogyasztás mellett bizonyára egyensúlytalanságokra kell számítanunk, amelyek már látszanak is. Vagyis a kereskedelmi mérleg elég gyorsan romlik, az importok jóval gyorsabban bővülnek, mint a kivitel, így a behozatal máris negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki a Pénzügyi Tanács elnöke.
Mint rámutatott, másik lehetséges hatást az inflációs nyomás jelentheti, amit az áfacsökkentéssel kendőznek el. „Amint elmúlik az áfacsökkentésnek az inflációra gyakorolt hatása, a pénzhígulás üteme valószínűleg vissza fog térni a 2,5-3 százalék körüli szintre, ami európai szinten egyáltalán nem számít alacsonynak” – vallja Ionuţ Dumitru.
Ebben az összefüggésben a Pénzügyi Tanács arra számít, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) a jelenlegi 1,75 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, nincs ugyanis hely egy újabb csökkentésre, mivel az adóügyi serkentések elkezdik éreztetni hatásukat, és egyensúlytalanságok fognak megjelenni a gazdaságban.
„Jövőben a monetáris politika terén még egy keményebb ciklus is szóba jöhet, talán a jövő év végén, 2017 elején. Nincs, ahogy ne legyen inflációs nyomás, amikor a fizetések nagyon gyorsan nőnek, a fogyasztás hat százalék feletti értékkel nő, a bizalom nagyon erős. A kiigazítás akkor történik meg, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat” – vallja Dumitru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!