
Jobb, ha nálunk van. Csaknem félmillióan nem vették még át a munkakönyvüket
Sokaknak csak a nyugdíjazáskor jut eszükbe felkutatni a 2010 előtt ledolgozott éveket igazoló munkakönyveket, holott ezeket már tíz évvel ezelőtt elkezdték eljuttatni tulajdonosaikhoz. A munkaügyi felügyelőségeken még számos dokumentum „hányódik”, és várja, hogy tulajdonosuk jelentkezzék.
2021. február 06., 09:112021. február 06., 09:11
Országos szinten mintegy 450 ezer munkakönyvet tartogatnak a munkaügyi felügyelőségeken, arra várva, hogy a tulajdonosuk jelentkezzen ezekért. A területi felügyelőségek időszakosan próbálják felkutatni az érintetteket, tájékoztatnak, hogy a 2010. december 31. előtt ledolgozott éveket a munkakönyvvel lehet igazolni.
Az országos munkaügyi felügyelőség a külföldön dolgozókat is figyelmezteti, hogy ne hanyagolják el a munkakönyveiket, mert ezzel tudják igazolni a Romániában ledolgozott éveiket.
Mint ismeretes, a munkakönyvek intézményét felszámolták, amikor 2010 végén beindult az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszere (REVISAL). Akkor az volt a terv, hogy a papíralapú dokumentumokat megkapják az alkalmazottak, tehát mindenki hazaviszi a saját munkakönyvét, ám ez nem valósult meg maradéktalanul.
Az Avocatnet.ro jogi portál arra figyelmeztet, hogy
A 2010 után ledolgozott évek bizonyítása már egyszerűbb, ezt a munkaadó vagy a munkaügyi felügyelőség igazolja.
A jogi portál szerzője emlékezet ugyanakkor az egy évvel ezelőtt történt Konstanca megyei botrányra, amikor egy a nyugdíja újraszámolását kérő nő azzal szembesült, hogy a munkakönyveket egy csarnokban tárolták nem megfelelő körülmények között, kitéve a rongálódás, a megsemmisülés veszélyének.
– mutatott rá megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, a kallódó dokumentumok előkerítése nem minden esetben egyszerű, hiszen ezek több helyen lehetnek, nincs mindegyik feltétlenül a munkaügyi felügyelőségen.
„Az emberek általában akkor ébrednek fel, ha a nyugdíjba vonuláskor vagy versenyvizsgán, ahol a tapasztalatot kell igazolni, szükség van a munkakönyvre. Ha a dokumentum nincs náluk, első lépésben a munkaadóhoz fordulnak, ahol 2010 előtt dolgoztak, ha ott sincs, a munkaügyi felügyelőséghez” – részletezte a főfelügyelő.
Ha a nevük nem szerepel a listán, még mindig kérhetik a felügyelőség segítségét, mert tudnak eligazítást adni, hogy esetleg hol keresse, például ha korábban munkanélküliségi segélyben részesült, a dokumentum akár ott is maradhatott a munkaerő-elhelyező ügynökségnél. Ha nem találják a dokumentumot, kezdődnek a gondok, de ilyenkor is van megoldás, mondta Ördög Lajos.
Ezekben az esetekben a 2010 előtti munkaadótól kell igazolást kérni, hogy a érintett hány évig, milyen munkakörben és mekkora fizetésért dolgozott náluk. Ha a céget azóta felszámolták, a felszámoló cég adhat ilyen igazolást. Ha már az sincs, az országban működő több archiválócég valamelyikétől lehet bizonylatot kérni, de ez már pénzbe kerül, néhány száz lejtől akár kétezer lejig is terjed az ára, mutatott rá a munkafelügyelőség vezetője.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!