A görög parlament megszavazta csütörtök hajnalban azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe. A parlamentben név szerinti szavazást tartottak, és az AFP hírügynökség tudósítása szerint 229 képviselő szavazott igennel, hat tartózkodott, 64 pedig nemmel voksolt. Utóbbiak között volt Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki a múlt hét elején mondott le posztjáról, valamint Zoi Konsztantopulu parlamenti elnök.
2015. július 16., 17:232015. július 16., 17:23
2015. július 16., 19:202015. július 16., 19:20
Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kellett legkésőbb szerdán megszavaznia a görög parlamentnek, ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Alekszisz Ciprasz parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy a Brüsszelben folytatott megbeszélések során mindent megtett a tárgyalások sikere érdekében, minden variációt megvizsgált, hogy aláírhassák a szerződést.
Az Európai Bizottság ugyanakkor szerdán hivatalosan előterjesztette javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson. Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott. Az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható fel.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.
Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy „nagyon fontos nemzeti érdeket\" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.
Az Európai Bizottság javaslatában szereplő feltételek értelmében Görögország parlamentjének el kellett fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.
Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője azonban azt nyilatkozta újságíróknak, hogy az IMF csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére. n Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!