A görög parlament megszavazta csütörtök hajnalban azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe. A parlamentben név szerinti szavazást tartottak, és az AFP hírügynökség tudósítása szerint 229 képviselő szavazott igennel, hat tartózkodott, 64 pedig nemmel voksolt. Utóbbiak között volt Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki a múlt hét elején mondott le posztjáról, valamint Zoi Konsztantopulu parlamenti elnök.
2015. július 16., 17:232015. július 16., 17:23
2015. július 16., 19:202015. július 16., 19:20
Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kellett legkésőbb szerdán megszavaznia a görög parlamentnek, ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Alekszisz Ciprasz parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy a Brüsszelben folytatott megbeszélések során mindent megtett a tárgyalások sikere érdekében, minden variációt megvizsgált, hogy aláírhassák a szerződést.
Az Európai Bizottság ugyanakkor szerdán hivatalosan előterjesztette javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson. Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott. Az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható fel.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.
Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy „nagyon fontos nemzeti érdeket\" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.
Az Európai Bizottság javaslatában szereplő feltételek értelmében Görögország parlamentjének el kellett fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.
Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője azonban azt nyilatkozta újságíróknak, hogy az IMF csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére. n Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!