Jöhetnek a megszorítások

Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kellett legkésőbb szerdán megszavaznia a görög parlamentnek, ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Alekszisz Ciprasz parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy a Brüsszelben folytatott megbeszélések során mindent megtett a tárgyalások sikere érdekében, minden variációt megvizsgált, hogy aláírhassák a szerződést.

Az Európai Bizottság ugyanakkor szerdán hivatalosan előterjesztette javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson. Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott. Az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható fel.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.

Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy „nagyon fontos nemzeti érdeket\" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.

Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

Az Európai Bizottság  javaslatában szereplő feltételek értelmében Görögország parlamentjének el kellett fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.

Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője azonban azt nyilatkozta újságíróknak, hogy az IMF csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére. n Hírösszefoglaló