
Valamennyi parlamenti frakció támogatásával döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a képviselőház az új adótörvénykönyvet, amelynek Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint a legfontosabb intézkedése, hogy 2016. január elsejétől 19 százalékosra csökkenti a jelenleg 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA).
2015. június 24., 18:012015. június 24., 18:01
Mint ismeretes, a kormány eredetileg 20 százalékosra csökkentette volna a jövő évtől az áfát, azonban az elmúlt napokban érkezett a bejelentés, hogy az ellenzéki liberálisok által is támogatott 19 százalék kerül majd be a végleges szövegbe. Az új adótörvénykönyvet így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie.
A cikkelyenkénti szavazásra szintén szerdán, a délelőtti órákban került sor. Érvelésében Eugen Teodorovici elmondta, az adótörvénykönyv a gazdaság szempontjából fontos intézkedéseket tartalmaz, a legfontosabb ezek közül az áfa 19 százalékra történő csökkentése.
Európa legkisebb áfája
„Ezáltal Romániában lesz az egyik legkisebb az áfa Európában. Az adótörvénykönyv költségvetésre gyakorolt hatása 12 milliárd lej örül alakul, ezt az összeget a gazdaságban hagyjuk, a piac, a polgárok szintjén” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Hozzátette: az adótörvénykönyv gyakorlatba ültetése a vállaltnál valóban nagyobb deficithez fog vezetni, de – tette hozzá – a hiány továbbra is a maastrichti szerződésben vállalat 3 százalékos szint alatt marad.
A parlamenti vita folyamán valamennyi frakció jelezte, hogy támogatja az adótörvénykönyvet. Marian Neacşu, a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője rámutatott, ez az adótörvénykönyv a Szociálliberális Unió (USL) ígéreteinek a teljesítését jelenti, és fontos, hogy sikerült konszenzusra jutni.
Eugen Nicolăescu, a korábban az USL keretében még kormányon levő nemzeti liberálisok frakcióvezetője eközben felszólalásában arról értekezett, hogy az adótörvénykönyvnek egyaránt vannak megvalósításai és be nem teljesített pontjai. „De mi, a liberálisok inkább a pohár teli felét akarjuk látni, és reméljük, hogy tisztázni fogják a dolgokat, és az üzleti szféra számára koherensebb fiskális teret biztosítanak” – fejtette ki Nicolăescu.
Az adótörvénykönyv fő problémái közül azt emelte ki, hogy a nemzetközi intézetek számára ez nem hiteles. „Mi, a liberálisok támogatjuk az áfa csökkentését. (…) És garantáljuk, hogy amikor kormányra kerülünk, a fiskalitás csökkentése, és nem annak a növelése lesz a célunk. Történt egy előrelépés, a liberális frakció meg fogja szavazni ezt az adótörvénykönyvet, s fenntartja magának a jogok, hogy amikor kormányra kerül, megtegye a többi lépést, tökéletesítve azt” – fűzte hozzá Nicolăescu.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő elmondta, a szövetség üdvözli az új adótörvénykönyvet, amely „jobb meghatározásokat és jobb fiskális szervezettséget” biztosít.
„Szükséges az adótörvénykönyv újraírása. Üdvözöljük az adótörvénykönyvet. Jobb meghatározások vannak benne, jobb fiskális szervezettséget és áfacsökkentést biztosít. Elemezve a javaslatokat, azok korántsem tökéletesek, de lényeges jobbításokat tartalmaznak a jelenleg hatályos jogszabályokhoz képest. Az RMDSZ-frakció megszavazza ezt az adótörvénykönyvet” – fogalmazott a képviselő.
A kisebbségek képviseletében Iuliu Merka úgy vélekedett, hogy az áfacsökkentés pozitív hatást fog gyakorolni a társadalomra. Az adótörvénykönyv szerinte sem tökéletes, de kiszámítható.
Hitelezői kételyek
Az ország nemzetközi hitelezői azonban továbbra sem támogatják az intézkedést. Annika Breidthardt európai bizottsági szóvivő elmondása szerint a brüsszeli testület visszafogott a román kormány áfacsökkentési terveit illetően, éppen ezért tanulmányt vár a lehetséges hatásokról, ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az intézkedés veszélybe sodorhatja a fiskalitás fenntarthatóságát.
Mint emlékeztetett, az elmúlt időszakban tett felülvizsgálati látogatások során a küldöttek fejlődést tapasztaltak a román gazdaságban, a közpénzügyek terén is. „Ezzel együtt az áfacsökkentésre tett egyoldalú javaslat lényegi kérdéseket vet fel, és negatívan hathat ki az ország fiskális fenntarthatósága kapcsán” – fejtette ki a szóvivő.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tetszését sem nyerte el a kezdeményezés. Guillermo Tolosa, a washingtoni székhelyű pénzintézet romániai képviselője úgy látja, hogy a kormány tervei nyomán hatalmas hiány keletkezhet a kormány által elfogadott költségvetési célokban, és kihívás lesz majd az űr betömése.
Mint ismeretes, jelenleg Romániában tartózkodik az Európai Bizottság szakértői küldöttsége, amely az IMF szervezésében kötött többoldalú, nemzetközi, elővigyázatossági típusú hitelszerződés keretében Bukarest által vállalt kötelezettségekről tárgyal. Ennek eredményétől függ, hogy július 15-én az IMF küldöttsége is ellátogat-e Bukarestbe a tárgyalások folytatása érdekében. Az IMF delegációjának két legutóbbi felülvizsgálati látogatása kudarccal végződött, miután a felek bizonyos feltételekről nem jutottak megállapodásra.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!