Édler András is tagja az ANAF konzultatív tanácsának
Fotó: www.ccicv.ro
Többek között az adózási kedv növelése a célja az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsának, a testületbe a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői is meghívást kaptak.
2019. október 06., 09:232019. október 06., 09:23
A héten tartotta alakuló ülését Bukarestben az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsa, amelynek célja, hogy javítsák a kapcsolatot az adófizetőkkel, hogy az érintettek felelősen vegyenek részt a rendszer korszerűsítésében, növeljék a bizalmat, végső soron az adózási kedvet. Az intézményi és procedurális változásokat itt vitatják majd meg, abban bízva, hogy az álláspontok ütköztetése után ezek mellé az érintettek is felsorakoznak, így hatékonyabban kivitelezhetők lesznek, és javul a szolgáltatások minősége.
A tanács tagja Mirela Călugăreanu, az ANAF elnöke, az adóhatóság különböző igazgatóságainak vezetői, a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői. Így meghívást kaptak a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE), a Könyvviteli Szakértők és Hites Könyvelők Testülete (CECCAR), az Adótanácsadói Kamara, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa, a Romániai Kereskedelmi és Iparkamara, az Amerikai–Román Kereskedelmi Kamara, valamint a Pénzügyi Tanács illetékesei.
A kereskedelmi és iparkamarát Édler András Kovászna megyei elnök képviseli a tanácsban, aki a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, nyitottságot tapasztalt, és amennyiben az adóhatóság ezen a pályán marad, annak meglesz a pozitív hozadéka a vállalkozói szféra számára. Édler – mint arról lapunknak beszámolt – az ülésen elmondta,
„A vállalkozók együttműködést ajánlanak, de elvárásaik is vannak. Azt akarják, hogy a hatóság legyen határozottabb az adócsalás visszaszorításában, hiszen a magánszféra számára hátráltató az adócsalók által jelentetett nem tisztességes konkurencia. Viszont másik oldalról átláthatóságot, kiszámítható környezetet szeretnénk” – összegezte a kamara Kovászna megyei elnöke.
A vállalkozók és az állam közötti partnerséget Édler németországi példával illusztrálta. „Amikor Németországban valaki kereskedni kezd online felületen, és azt egyre nagyobb tételben, de feketén teszi,
Ha ez megtörténik, és a forgalom növekszik, akkor jelzik, hogy érdemes lenne más vállalkozási formát alapítani, mert a meglevő már nem előnyös az adózás szempontjából. Az állam partnerként tanácsot ad, vagyis jelzi, hogy «most sok adót fizetsz, próbáld meg másként, mert kisebb adókulcsod lesz, de valószínűleg növeled a forgalmad». És ez mind a két félnek előnyös” – részletezte a lehetséges partnerség forgatókönyvét a szakember.
Az alakuló ülésen ugyanakkor az adóhatóság által alkalmazott kockázatelemzés is szóba került, az elhangzott javaslatok szerint pedig ennek a módszerét is átláthatóvá, sőt interaktívvá lehetne tenni, hogy a vállalkozók tudják, a cégük milyen besorolásba került, és ezen miként tudnak változtatni. Ennek részeként
mert azok alapján is pontszámot kapnak a kockázatelemzésben, de sokan cégalapításkor kiválasztanak egy kódot, aztán teljesen mással foglalkoznak, de a besoroláson nem változtatnak. A nyugati országokban például a vállalkozók meghatározott időre vásárolják meg a kódokat, majd időközönként újítják azokat, így nagyon figyelnek arra, hogy a kód valóban a tevékenységüket fedje.
Édler András egyúttal arról is beszámolt, hogy az adóhatóság fontolgatja, összegezni fogja a különböző ellenőrzések tapasztalatait, a megállapításaikat, és a cég neve nélkül nyilvánosságra hozzák, hogy a többiek ebből is okuljanak. Az ANAF másrészt azt tervezi, hogy a rendelkezésére álló adatokat feldolgozza, Édler András pedig azt kérte, ezeket az információkat is osszák meg az adófizetőkkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!