Ki kell védeni. Az áramhálózatot nem ilyen jellegű teherbírásra tervezték, ezért a feszültségszint-ingadozások mindenkinek gondokat okozhatnak
Fotó: Pinti Attila
Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a napelemes prosumerek előretörését elemző konferencián. A még világszinten is gyerekcipőben járó úgynevezett helyi energiaközösségek létrehozását is szorgalmazó bukaresti rendezvényt a Zöld ház program utolsó pályázati szakaszának rajtján-végén szervezték: az egyházak leggyorsabb 875 képviselője kedden alig egy perc alatt kimerítette a számukra fenntartott támogatási keretet, így a magánszemélykekkel együtt összesen 87 500 szerencsés jelentkező várja a folytatást.
2023. június 28., 18:542023. június 28., 18:54
A következő lépésben a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) hamarosan – egyes hírek szerint július 15-ig – közli a hatóság által jóváhagyott szerelőcégek listáját. Ezek után a pályázati anyagot sikeresen feltöltő személyek az AFM internetes felületén, legtöbb 90 napon belül megnevezik az általuk kiválasztott céget, amelynek képviselői – 30 napon belül – ellenőrzik a kliens pályázati anyagát, és sikeresnek vagy sikertelennek minősítik azt.
Lezárult csütörtökön a Zöld ház program magánszemélyek számára indított kiírása. Az utolsó szakaszban a nyugati fejlesztési régióból fogadták az igényléseket az áramfejlesztő napelemek felszerelésére nyújtott állami támogatásra.
Tehát a 87 500, fejenként 20 ezer lejes állami támogatásban részesülő új prosumer egyelőre nem „rohanja le” az országos áramhálózatot, de számuk így is jelentős, hiszen az idei áprilisi adatok szerint még 63 ezer, energiát egyaránt termelő és fogyasztót tartottak nyilván Romániában, ugyanakkor becslések szerint számuk év végére meghaladhatja a 100 ezret. Nem véletlen, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek hirtelen növekedő száma jelentős kihívások elé állítja a teljes szakmát, minden érintett felet, a magán- és az állami szektorból egyaránt.
Napelemek veszélyeztetik az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Szászkézd (Saschiz) épített örökségét, miután az idei Zöld Ház program keretében számos helyi lakos nyert támogatást – nyilatkozta Ovidiu Șoaită, a település polgármestere.
Az Energia Világtanács romániai bizottsága (CNR-CME) által szervezett, Prosumer – egyre fontosabb játékos a romániai energiapiacon című konferencián elosztóhálózat-üzemeltetők, energiaszolgáltatók, az akadémiai és kereskedelmi szféra képviselői, tervező szakemberek, prosumerek osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket. Az Economica.net portál összefoglalója szerint az érintettek megállapították, hogy
Beszéltek arról is, hogy valamilyen formában működik a mennyiségi kompenzálás (a nappal vagy nyáron által pluszban megtermelt áramot este vagy télen elfogyaszthatja a termelő az országos hálózatból), ugyanakkor egyre szükségszerűbbé válik a napelemes házi erőművek tulajdonosai számára az otthoni energiatárolás is, amit szabályozni kellene.
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikáknak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Miközben többen a napelemes rendszerek közismerten környezetbarát hasznát hangsúlyozták, felmerült az is, hogy egyre nagyobb kihívást jelent az elosztóhálózat-üzemeltetők számára a megfelelő elektromos feszültség biztosítása. Az egyszerre sok prosumer bekapcsolódása főleg a kevésbé korszerű hálózattal rendelkező vidékeken jelenthet gondot.
– jelentette ki Ștefan Gheorghe, a CNR-CME ügyvezető igazgatója, arra utalva, hogy a feszültségingadozás nagy fejfájást okozhat, hiszen emiatt rendszerint leállhatnak, elromolhatnak az elektromos (háztartási) gépek.
Miközben globálisan, Európában és Romániában is „virágzik” a zöld átállás, érdemes odafigyelni a világra egzisztenciális fenyegetést jelentő környezeti károk visszaszorítása, lassítása érdekében hozott intézkedések hátulütőire is.
De az aktív fogyasztók egymást is „kiüthetik”. Bár köztudott, hogy a házi erőművek klímavédelmi és egészségügyi szempontból, sőt az országos energiafüggőség csökkentése tekintetében is nemes célokat szolgálnak, az elosztó- és átviteli hálózatokat nem ilyen jellegű „munkára”, nem kétirányú áramlásra tervezték. Ezért az is előfordulhat, hogy ha kis területen több naperőmű működik, a túlzottan megemelkedett feszültségszint miatt a trafótól távolabb eső rendszerek már nem tudják hálózatba táplálni a plusztermelést.
Fotó: Pixabay
Viorel Alicuş, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) igazgatója jelezte, folyamatosan figyelemmel követik, elemzik az ágazat fejlődését, a felmerülő problémákat. Elmondása szerint a tavaly és idén április között eltelt 12 hónapban 47 000 új prosumer csatlakozott a hálózathoz, ami 600 MW elektromos összteljesítményt jelent. Alicuș szerint dolgoznak a meglévő szabályozások módosításán, kiegészítésén, hogy tartsák a lépést, és az új termelő-fogyasztók tömege ne ütközzön akadályokba a hálózatra csatlakozás, illetve a megtermelt pluszenergia értékesítése során.
A konferencia egyik felszólalója a Romániában, de még világszinten is alig-alig ismert, úgynevezett energiaközösségek létrehozását szorgalmazta. Nicolae Golovanov mérnök professzor az Economica szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a prosumerek, azaz aktív fogyasztók jelenleg öncélú termelést folytatnak, a helyi közösség, a sérülékenyebb fogyasztók semmit nem nyernek belőle, ezért a „pénzesek”, és nem a szegények érdekeit szolgálják, miközben egyre inkább nő a lakosság energiaigénye. „Csodálatos lenne, ha ezt a problémát fel tudnánk számolni aggregátorok, energiaközösségek létrehozásával, amelyek lehetővé tennék a tárolást a helyiek számára, jelentős előnyökhöz juttatva őket” – jelentette ki a szakember.
Az energiaközösség mint jogi személy fogalma 2019-ben jelent meg az Európai Unió egyik irányelvében. Az anyaországi Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ismertetése szerint az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége. Önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok.
– úgy mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára.
A gyakorlatban egy energiaközösség úgy néz ki, mint egy mini állami szolgáltató. Egy kis energetikailag önellátó vagy közel önellátó sziget. Vannak olyan tagjai, akik termelnek és vannak, akik termelnek és fogyasztanak is, de lehetnek csak fogyasztó tagjai is.
Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromosautó-töltőállomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okos szoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számontart és a megfelelő helyre oszt – ismertette a magyarországi hivatal.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több több ponton változik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!