Létezik ellenszer az akut romániai munkaerőhiányra – A vendégmunkások behozatala csak rövid távú megoldást jelent

Nyugat-Európában a vállalatok munkaszervezése lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy munkájuk révén jelentős hozzáadott értéket termeljenek, amiért a vállalkozó nagyobb bért tud fizetni. Németországban egy munkás 1500–4000 euró közötti bért is megkeres.

A nagy fizetésbeli különbségek okát magyarázva a szakértő a székelyföldi és a nyugat-európai cégek közötti különbségekről beszél. „Egy vállalkozást három szempont alapján szoktunk vizsgálni: az eszközellátottság, a humántőke-ellátottság és a munkaszervezés. Ahhoz, hogy egy cég jól működjön, és az alkalmazottaknak jó fizetést adjon, ennek a három elvárásnak kell magas szinten megfelelnie. Székelyföldi felméréseink alapján azt látjuk, hogy pályázatok révén az eszközellátottság elég jó, ugyanakkor komoly bajok vannak a munkavállalók szakmai tudásával – ami visszavezethető a romániai oktatási rendszer hiányosságaira –, és sok cégben rosszul működik a munkaszervezés” – magyarázza a közgazdász. Az okokat Geréb azzal magyarázza, hogy

Sok vállalkozás legnagyobb baja a profi menedzsment hiánya, ami spirálban okozza a többi gondokat.

Geréb László szerint Székelyföldön is nagy különbségek vannak a cégek között, hiszen a nyugat-európai tulajdonú vállalatok hatékonyabbak, fejlettebbek és jobban fizetik alkalmazottaikat, mint a helyi tulajdonú cégek. Kiút lehetne a nagyobb tőkéjű, nyugat-európai cégek befektetése, de ennek a gyenge infrastruktúrán kívül éppenséggel a hiányzó munkaerő szab határt. Geréb úgy látja, hogy tőkéből ma már Székelyföldön sincs hiány, hiszen inkább kínálati piac van már ebből a szempontból is. A vállalkozások nem kell sorba álljanak pénzért, hanem a bankok jönnek különböző hitelkínálatokkal.

De önmagában a szükséges tőke megléte nem orvosolja a felsorolt gondokat. A szakember szerint ehhez erős szakmai menedzseri vezetőséggel kell felzárkózzanak a vállalatok, az alkalmazottak részéről pedig eredményorientált munkakultúra kialakulására van szükség.

– összegezte Geréb László.

„Ide hosszú éveken át csak a salak ment, akikkel a pedagógusoknak nem volt mit kezdeniük, a gyerekek többsége nem tanult, így nem tudott, de nem is akart elhelyezkedni” – magyarázza a háromszéki építész. Bálint szerint az utóbbi két-három évben lát javulást: cége is része az újonnan beindult duális képzésnek, jelenleg egy ácsosztály gyakorlati oktatását vállalja. Azt vallja, a székelyföldi cégeknek is a szakmunkásképzés az egyetlen esélye, hogy saját nevelésű munkásokhoz jusson. Bálint sem hisz a külföldről behozott olcsóbb munkaerő „megváltó” hatásában. Azt mondja, mindent el kell követni, hogy a cég azokat a fiatalokat célozza meg, akik szakmát akarnak tanulni. Ha ezeket megfelelően képzi és megfizeti, akkor kialakul az a munkavállalói derékhad, amelyre hosszabb távon is lehet számítani.

Aki viszont hosszabb távon gondolkodik, annak lételeme, hogy megfizesse jól teljesítő alkalmazottait. „Csak együtt lehet előre haladni: a vállalkozó nem tehet semmit alkalmazottak nélkül, a munkavállaló pedig egymagában nem boldogul. Meg kell találni a cégen belül azt a helyes arányt, ami munkaadónak és munkavállalónak egyaránt jó. Más út nincs” – magyarázza Bálint, akinek meggyőződése, hogy ma már egy jó szakmunkás itthon is meg tud élni, nem kell Nyugat-Európába kivándorolnia.

„De nemcsak a fizetés mértéke az egyedüli munkaerő-megtartó faktor. Számít a cég hírneve, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaidő rugalmassága, az egyéb, béren kívüli juttatások: ételjegyek, konditerembérlet, egészségügyi biztosítás vagy mondjuk bérlet, gyümölcskosár” – sorolta Keresztúri. Ezek az eszközök főleg a közepes és nagyobb cégekre jellemzők, ahol magas a hozzáadott érték, az alkalmazottak szakképzettsége, mint például az IT-szektorban vagy a különböző szolgáltató cégekben.

A szakember szerint nagyon fontos munkaerőmegtartó és termelékenységnövelő szerepe van a képzéseknek is. „Ha az alkalmazott tudja, hogy a munkáltató pénzt és energiát fektet a képzésébe, meghatározza az előrelépési lehetőségeket, ez nagymértékben hozzájárul a cég iránti hűségéhez” – állapította meg Keresztúri Zsolt.