Erős szakmai menedzseri vezetőséggel, az alkalmazottak részéről pedig eredményorientált munkakultúrával orvosolható a munkaerőválság
Fotó: Gábos Albin
Számos oka van a romániai munkaerőhiánynak, de ezek többsége szaktudással és megfelelő hozzáállással orvosolható – állítják a Krónika által megkérdezett gazdasági szakemberek. Véleményük abban is megegyezik, hogy a munkaerődeficiten csak rövid távon enyhít a vendégmunkások „importja”.
2020. február 09., 17:142020. február 09., 17:14
Gazdasági szakemberek körében egyöntetű vélemény rajzolódik ki az országot sújtó munkaerőhiány okaival, illetve az egyre több cég életét megkeserítő válság megoldási lehetőségeivel kapcsolatban. A távol-keleti vendégmunkások gyergyóditrói alkalmazása nyomán kirobbant botrány távolról sem helyi vagy székelyföldi jelenség, ennek okai az ország számos megyéjében megtapasztalható valóság. Geréb László, a székelyudvarhelyi Rega Régiókutató Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: a romániai munkaerőhiányt csak átmeneti lehetőségként lehet kezelni a távol-keleti országokból érkező vendégmunkásokkal. Ez a fajta megoldás hosszabb távon több problémát okozhat a cégnek, mint amennyi haszna lehet belőle. Az olcsóbb munkaerő rövid távon előny, de közép és hosszútávon a kultúrák különbözőségéből nehézségek adódhatnak mind a munkahelyen, mint a vállalat környezetében, amelyeket kezelni kell, és amelyeknek költsége van, mint pl. a munkakultúra, beilleszkedés, stb.. „Az egyetlen kiút, ha a hazai cégek minden szempontból igyekeznek felzárkózni a nyugat-európai vállalatok színvonalára, ami megoldja a ma tapasztalható súlyos munkaerőkrízist is” – magyarázza a székelyföldi gazdasági szakember.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás együtt járt az uniós alapjogok átültetésével, amelyek közül az egyik a személyek szabad áramlása. Geréb szerint leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy bármelyik uniós állampolgár ott kereshet munkát, ahol azt jobban megfizetik.
Németországban egy munkás 1500–4000 euró közötti bért is megkeres.
Fotó: 123RF
Nyugat-Európában a vállalatok munkaszervezése lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy munkájuk révén jelentős hozzáadott értéket termeljenek, amiért a vállalkozó nagyobb bért tud fizetni. Németországban egy munkás 1500–4000 euró közötti bért is megkeres.
A nagy fizetésbeli különbségek okát magyarázva a szakértő a székelyföldi és a nyugat-európai cégek közötti különbségekről beszél. „Egy vállalkozást három szempont alapján szoktunk vizsgálni: az eszközellátottság, a humántőke-ellátottság és a munkaszervezés. Ahhoz, hogy egy cég jól működjön, és az alkalmazottaknak jó fizetést adjon, ennek a három elvárásnak kell magas szinten megfelelnie. Székelyföldi felméréseink alapján azt látjuk, hogy pályázatok révén az eszközellátottság elég jó, ugyanakkor komoly bajok vannak a munkavállalók szakmai tudásával – ami visszavezethető a romániai oktatási rendszer hiányosságaira –, és sok cégben rosszul működik a munkaszervezés” – magyarázza a közgazdász. Az okokat Geréb azzal magyarázza, hogy
Sok vállalkozás legnagyobb baja a profi menedzsment hiánya, ami spirálban okozza a többi gondokat.
Nem a fizetés az egyedüli munkaerő-megtartó tényező, számít a dolgozóval való bánásmód is
Fotó: Pixabay
A Rega Régiókutató Egyesület több tanulmányt és felmérést készített a cégek teljesítményéről. Ezekből fény derül arra is, hogy Székelyföldön sok cégben nemcsak a profi menedzsment hiányzik, hanem számottevő gondok adódnak a munkavállalók munkakultúrájával is. Amíg Németországban az alkalmazott – néhány perc szünetet leszámítva – ledolgozza a teljes munkaidejét, addig a Székelyföldön sok cégnél előfordul a félórás reggeli szünet, utána egyórás ebédszünet, és még uzsonnaszünetre is jut idő. Ilyen munkavégzés mellett
Geréb László szerint Székelyföldön is nagy különbségek vannak a cégek között, hiszen a nyugat-európai tulajdonú vállalatok hatékonyabbak, fejlettebbek és jobban fizetik alkalmazottaikat, mint a helyi tulajdonú cégek. Kiút lehetne a nagyobb tőkéjű, nyugat-európai cégek befektetése, de ennek a gyenge infrastruktúrán kívül éppenséggel a hiányzó munkaerő szab határt. Geréb úgy látja, hogy tőkéből ma már Székelyföldön sincs hiány, hiszen inkább kínálati piac van már ebből a szempontból is. A vállalkozások nem kell sorba álljanak pénzért, hanem a bankok jönnek különböző hitelkínálatokkal.
De önmagában a szükséges tőke megléte nem orvosolja a felsorolt gondokat. A szakember szerint ehhez erős szakmai menedzseri vezetőséggel kell felzárkózzanak a vállalatok, az alkalmazottak részéről pedig eredményorientált munkakultúra kialakulására van szükség.
– összegezte Geréb László.
A romániai munkaerőhiányt csak átmeneti lehetőségként lehet kezelni az ázsiai vendégmunkásokkal.
Fotó: Facebook/Romanian Chinese Business Club
Bálint József mérnök 28 éve építőipari vállalkozó Sepsiszentgyörgyön. A jelenlegi munkaerőhiány egyik fő okát a kétezres évek végén bekövetkezett gazdasági válságban látja. Az azt megelőző években Székelyföldön is jelentős gazdasági fellendülést éltek át a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. Cége akkoriban negyven építőipari szakmunkást foglalkoztatott, és mindenki elégedett volt a keresetével. A folyamatosan növekvő béreket és a viszonylagos jólétet derékbe törte a gazdasági válság, amit a legtöbb cég megszenvedett. A krízis apropóján elszabadultak a bankhitelek kamatlábai, és nagyon sok ember arra ébredt, hogy nyugat-európai munkavállalás nélkül képtelen megoldani egyre feszítőbb anyagi gondjait.
Bálint szerint a kétezres évek elején indult be a Nyugatra tartó exodus, saját cége alkalmazottainak legalább a fele elment. Kialakultak a végletek: a legtöbb cég elveszítette a negyvenes éveit taposó, legjobban teljesítő szakmunkásait, és maradt az idősebb, nyugdíj előtt álló alkalmazottakkal, illetve a megfelelő szakképzés híján semmihez sem értő fiatalokkal. Az építőiparban dolgozó harmincasok és negyvenesek közül időközben sokan hazatértek, de többségük pár alkalmazottból álló kisvállalkozást indított, amelynek hatékonysága megkérdőjelezhető, nagyobb munkákat nem tudnak elvállalni az építőiparban.
Nagy gondnak tartja Bálint József az utánpótlás hiányát.
„Ide hosszú éveken át csak a salak ment, akikkel a pedagógusoknak nem volt mit kezdeniük, a gyerekek többsége nem tanult, így nem tudott, de nem is akart elhelyezkedni” – magyarázza a háromszéki építész. Bálint szerint az utóbbi két-három évben lát javulást: cége is része az újonnan beindult duális képzésnek, jelenleg egy ácsosztály gyakorlati oktatását vállalja. Azt vallja, a székelyföldi cégeknek is a szakmunkásképzés az egyetlen esélye, hogy saját nevelésű munkásokhoz jusson. Bálint sem hisz a külföldről behozott olcsóbb munkaerő „megváltó” hatásában. Azt mondja, mindent el kell követni, hogy a cég azokat a fiatalokat célozza meg, akik szakmát akarnak tanulni. Ha ezeket megfelelően képzi és megfizeti, akkor kialakul az a munkavállalói derékhad, amelyre hosszabb távon is lehet számítani.
Aki viszont hosszabb távon gondolkodik, annak lételeme, hogy megfizesse jól teljesítő alkalmazottait. „Csak együtt lehet előre haladni: a vállalkozó nem tehet semmit alkalmazottak nélkül, a munkavállaló pedig egymagában nem boldogul. Meg kell találni a cégen belül azt a helyes arányt, ami munkaadónak és munkavállalónak egyaránt jó. Más út nincs” – magyarázza Bálint, akinek meggyőződése, hogy ma már egy jó szakmunkás itthon is meg tud élni, nem kell Nyugat-Európába kivándorolnia.
A munkaerő megtartásához elsősorban versenyképes jövedelmet kell biztosítani
Fotó: Gábos Albin
Keresztúri Zsolt kolozsvári közgazdász, bankszakember szerint a munkaerőhiány nem székelyföldi vagy erdélyi jelenség, hanem az egész országot érinti. Főleg a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató ágazatokban jelentkezik, de az értékesítésben, az IT-szektorban és a szolgáltatásokban is erőteljesen érezteti hatását. Ugyanakkor az ország különböző régióiban nagy különbségek mutatkoznak, hiszen nagyvárosokban, ipari vagy kereskedelmi központokban – például Kolozsváron – sokkal több vállalkozás működik, több a külföldi befektető, ami több munkahelyet és több lehetőséget biztosít a munkavállalónak.
Keresztúri szerint a nagyvárosok gazdasági környezete eleve nagyobb konkurenciát eredményez a munkaadók között, ezért magasabb fizetést és plusz juttatásokat kell biztosítsanak, hogy megtartsák a munkaerőt. Másrészt ezek a városok egyetemi központok is, így elszívják a régiók szürkeállományát, ezért a magas szakképzettséggel rendelkező munkaerőt kereső cégek is ide fektetnek be. Kisvárosokban az emberek kénytelenek a helyi szűkebb lehetőségekkel megelégedni, ha el akarnak helyezkedni.
„De nemcsak a fizetés mértéke az egyedüli munkaerő-megtartó faktor. Számít a cég hírneve, az alkalmazottakkal való bánásmód, a munkaidő rugalmassága, az egyéb, béren kívüli juttatások: ételjegyek, konditerembérlet, egészségügyi biztosítás vagy mondjuk bérlet, gyümölcskosár” – sorolta Keresztúri. Ezek az eszközök főleg a közepes és nagyobb cégekre jellemzők, ahol magas a hozzáadott érték, az alkalmazottak szakképzettsége, mint például az IT-szektorban vagy a különböző szolgáltató cégekben.
A szakember szerint nagyon fontos munkaerőmegtartó és termelékenységnövelő szerepe van a képzéseknek is. „Ha az alkalmazott tudja, hogy a munkáltató pénzt és energiát fektet a képzésébe, meghatározza az előrelépési lehetőségeket, ez nagymértékben hozzájárul a cég iránti hűségéhez” – állapította meg Keresztúri Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!